Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Ázsia Fejlesztési Bank adatai szerint Bhután szédületes ütemben növeli GDP-jét. 2016-ban 7,3 százalék, tavaly 7,5 százalék volt a növekedés. Idénre 7,1, jövőre 7,4 százalékot várnak az elemzők.
Ezzel számos ázsiai országot maga mögé utasít a GDP-növekedés tekintetében, a fejlődő országok között ilyen arányú bővülést csak az afrikai éllovas-államok, Ghána, Etiópia, illetve Kenya tudnak felmutatni.
Ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik: ezt a hatalmas arányú növekedést az ország alacsony bázisról, azaz még mindig inkább fejletlennek tekinthető állapotból kiindulva produkálja. A gazdaság szerkezetét a közszolgáltatások szektora és a mezőgazdaság határozza meg. Utóbbi annak ellenére, hogy
az ország területének mindössze 7 százaléka alkalmas termelésre, elaprózott parcellákon.
Sokáig pontos népszámlálási adatok sem álltak rendelkezésre. A tavalyi cenzus alapján Bhutánt - teszi közé a miniszterelnök Twitter-profilján - 735 553 fő lakja (ebben benne vannak a nepáliak és a tibeti menekültek is).
A mezőgazdaságban főként rizst, árpát, kukoricát termesztenek, valamint nagyobb mennyiségben citrusféléket. Nagy mennyiséget ér el a fa kitermelése. Az ország egészének vidékies arculata van, a gazdálkodók jakot, juhot, kecskét tartanak.
A Heritage arra hívja fel a figyelmet, ipari termelésről Bhután esetében legfeljebb a kézműves, háztáji jellegű termék-előállítás terén lehet beszélni. Az országnak van komoly ásványkincs-tartaléka, ám egyelőre csak a kőszén fejtése számottevő.
Bhután a gazdasági szabadság indexében a 87. a világrangsorban, a vizsgált 43 ázsiai ország között a 20. helyen áll. 2016-ban GDP-je 2,3 milliárd dollár (621 milliárd forint) körül alakult, ezzel a hivatalos kormányzati állásfoglalás szerint is, az alacsony egy főre eső jövedelmű országok közé tartozik.
Több elemzés kiemeli, az ország jó ütemben alakítja át a gazdaság szerkezetét, ugyanakkor a bhutáni kormánynak figyelnie kell arra, hogy a közszolgáltatások szférája – mely a gazdaság növekedésének motorja – ne duzzadjon aránytalanul nagyra.
A királyság jelenleg legfontosabb exportcikke a vízenergia.
Bhután – kis területéhez képest – kiemelkedően nagy, 24 ezer megawatt, jelenleg jórészt kihasználatlan vízenergia-potenciállal rendelkezik.
A kormányzati bevételek 25 százaléka ebből származik, az így megtermelt villamos energia közel felét India vásárolja fel – egyszerűen azért, mert Bhután legtöbb vidéki településen még nincs kiépítve az áramszolgáltatás, a lakosság fát égetve teremt világosságot.
A himalájai ország folyóira, egy Indiával kötött megállapodás alapján, 2020-ra 12 új duzzasztót telepítenének, összesen 10 ezer megawattos kapacitással.
A gazdasági kilátások tekintetében biztató, hogy a kormány komolyan veszi a működési környezet jogi egységét és stabilitását, és általában véve, hatékonyan lépnek fel a korrupció ellen.
Probléma viszont a magas államadósság (a GDP 110 százaléka), az adóterhek nagysága (a társasági adó 30 százalékos), az, hogy a kormányzati kiadások a GDP harmadánál is magasabbra rúgnak, és a nehezen átlátható, merev, az állam szerepét túlhangsúlyozó részszabályok.
Ezért Bhután esetében kívánatos lenne minél gyorsabban diverzifikálni a gazdaságot, megerősítve a magánszektort.
A népesség ugyanis növekszik, az országban az oktatás ingyenes és kötelező – ahogy az angol nyelv tanulása is –, ám a felnövekvő generációk tagjait - írja a Világbank tavalyi jelentése is - csak egy erős privát gazdasági szektor tudná munkához juttatni.
A hétvégén felbocsátott, kisméretű, Bhutan-1 névre keresztelt első műhold Elon Musk űrhajózási vállalatának, a SpaceX-nek egyik rakétáján jutott fel a világűrbe, fülöp-szigeteki és malajziai tulajdonban lévő berendezésekkel együtt.
A nanoműhold fejlesztésén bhutáni mérnökök dolgoztak, egy határokon átnyúló projekt keretében, melyben saját űrprogrammal nem rendelkező országok kapcsolódhatnak be az űrkutatásba és szatellitek pályára állításába.
A BIRDS-projekt mögött Japán áll, a nanoműholdak is egy ottani intézetben készültek, fiatal bhutáni és más ázsiai mérnökök munkájának eredményeként.
A Bhutan-1 felderítést végző aprócska, 10x10x10 centiméteres, kockára emlékeztető műhold, először a Nemzetközi Űrállomásra érkezik, majd onnan áll pályára. Két különleges kamerájával Bhutánt fogja fotózni, naponta négy-öt alkalommal, alkalmanként néhány percre elhaladva felette.
A műholdat az ország gleccsereinek, tavainak, erdőségeinek állapotfelmérésére használják, várhatóan 6-9 hónapig lesz üzemképes állapotban, bár egyes szakértői vélekedések szerint, akár egy vagy két évig is hasznát vehetik majd.
A kilövésen a helyszínen résztvevők kedélyeit fél órával a start előtt nem várt esemény borzolta: váratlanul elment az áram. A kilövést azonban nem kellett elhalasztani, miután a villamos energia hamar újra elérhetővé vált, így a beszámoló szerint,
mintegy 50 technikus, illetve tisztviselő követte a helyszínen a „történelmi jelentőségű” eseményt.
Az is kiderült, ha Bhután maga akarta volna elvégezni a nanoműhold kilövését, a személyzet felkészítése és a földi kilövőállás kialakítása 280 ezer dollárba került volna.
A kilövéssel egyébként nemcsak az aprócska objektumokat küldték fel a Nemzetközi Űrállomásra, hanem sok más alkatrészt is. A Falcon 9 hordozórakétára kapcsolt teherűrhajó elsőként juttatott mesterséges intelligenciájú robotot a Föld körül keringő űrállomásra.
Ugyan Bhutánnak ez az első saját űrobjektuma, ám a nemzeti szolgáltató már egy ideje jelen van a műholdas műsorszórásban. Évente komoly szolgáltatási díjakat fizetnek az INSAT-nak azért, hogy a televíziós adást az ország egész területén foghassák a bhutániak.
A tévéadások egyébként alig két évtizede, csak 1999-ben indultak meg.
Az országban idén novemberben újra demokratikus választásokat tartanak. A várakozások szerint, Bhután történetének harmadik választásán a képviselők jelentős részét újraválasztják, és több nő fog szerepet kapni politikai vagy valamilyen kormányzati tisztség viselőjeként, mint korábban.
