Hogyan neveljük takarékosságra a gyereket?

zsebpénz illusztráció
Vágólapra másolva!
A legegyszerűbben úgy nevelhetjük takarékosságra a gyereket, ha jó példával járunk előtte. Vagyis, ha a szülő folyamatosan elúszik a hó végére, ha indokolatlan impulzusvásárlások terhelik havonta a családi büdzsét, akkor elég nehéz a gyerekeknek elmagyarázni, miért nem kaphat meg minden játékot vagy kütyüt.
Vágólapra másolva!

Az persze még kevés az üdvösséghez, hogy a szülő takarékoskodik, hiszen a gyerek szemszögéből ez lecsapódhat abban is, hogy apa egyszerűen fösvény. De hol az arany középút? Hogy magyarázható el a gyereknek, min és hogyan lehet és éri meg spórolni? Fontos, hogy a gyerek tisztában legyen azzal, mi mennyibe kerül. Nem is a tej és a kenyér a legfontosabb, hiszen ideális esetben az alapvető élelmiszerek megvásárlása, a számlák kifizetése nem követel extra erőfeszítéseket.

Sokkal fontosabb, hogy lássa, mennyit ér a szülei munkája, mire elég az ő fizetésük, illetve mennyit kell dolgozni egy-egy nagyobb, értékesebb termék megszerzéséért.

Ha a gyerek például szeretne egy számítógépet, a szülők készíthetnek a gyerekkel közösen egy finanszírozási tervet.

A kinézett gépet megosztva fizeti a szülő és a gyerek – mondjuk 150 ezer forintból 100 ezret áll a szülő, 50 ezret a gyerek. Ezt az 50 ezret pedig adott ütemezéssel tudja megspórolni: a karácsonyra, születésnapra kapott készpénzből és a havi zsebpénzből is le lehet csípni, hogy kijöjjön a szükséges összeg.

A zsebpénzzel is fejleszthető a gyerek pénzügyi tudása Forrás: Shutterstock

A gyerek megtanulhatja, hogy havonta is félretehet kisebb összegeket, ami nem jár nagyobb lemondással – ugyanúgy elmehet moziba a barátokkal, vagy vehet magának ezt-azt –, ám így időbe telik, mire összejön a szükséges pénz. Dönthet úgy is, hogy nagyobb összeget hasít ki egyszerre a saját kis költségvetéséből – egy szülinapi ajándékba kapott pénzmag és a zsebpénz nagy részét teszi félre. Ez viszont jelentős lemondást követel meg – igaz, az áhított gép is hamarabb meglesz.

A zsebpénz mértékének meghatározása is sokat segíthet a gyereknek a pénzügyekben.

Ha nagyon keveset kap havonta, és abból sehogyan sem jön ki egy hónapban – jóformán csak bérletre és a telefon feltöltésére elég –, akkor a szülő kénytelen lesz folyamatosan kiegészíteni a havi juttatást. Ez nem segít a gyereknek, hiszen megszokja, hogy úgyis kap mentőövet. A másik véglet sem szerencsés, vagyis, ha nagyobb összeget tud költeni havonta. Ez ugyanis nem tanítja meg a gyereket arra, hogy mennyit is kell dolgozni az adott összegért.

Jó esetben a gyerek minden szükségeset meg tud venni a zsebpénzéből, és marad még neki valami extra kiadásra vagy spórolásra. Fontos, hogy tisztázza a szülő a játékszabályokat – vagyis mit vár el, szeretné-e, ha gyűjtene a gyerek, kap-e extra zsebpénzt időnként – így a gyerek felelős döntést hozhat saját maga pénzügyeit illetően.

Ehhez azonban következetes hozzáállás kell a szülőtől is. Vagyis, ha szeretné, hogy a gyerek spóroljon kicsit, akkor ne gyengüljön el két hónap után.

A szabályokat érdemes előre megbeszélni a gyerekkel, és olyan elvárásokat, feladatokat meghatározni, amelyeket a gyerek tartani is tud.