A 25 országban 60 leányvállalattal rendelkező követeléskezelő EOS Csoport közel 20 ezer ügyfél állományát kezeli. A csoport Európában 11 éve - hazánkban 6 éve - évente összesen 3400 vállalati, kifejezetten követeléskezeléssel foglalkozó döntéshozót kérdez meg, melyből kiderül, hogy az egyes országokban, régiókban milyen a fizetési morál. Magyarországon alapvetően kkv-kat és nagyvállalatokat kérdeznek meg.

Az időben kifizetett számlák aránya 2018-ra megváltozott. Európai szinten a számlák időbeni kifizetése - folyamatosan növekvő tendenciával - elérte a 79 százalékos arányt és ezzel elértük a válság előtti, 2008-as szintet. Magyarországon ez a szám évek óta stabilan 77 százalék, ami nagyon csekély elmaradást jelent az összeurópai szinthez képest.

Régiónkban 22 százalékos aránnyal fizetnek az ügyfelek késve vagy egyáltalán nem, tavaly ez a szám 25 százalék volt. A régióban Csehországban és Lengyelországban a legjobb a fizetési morál (20, illetve 21 százalék), míg Romániában és Görögországban a leggyengébb (26 százalék).

A magyar vevők a számláikat 77 százalékban fizetik időben, 19 százalékban késedelemmel, és mintegy 4,5 százalékra tehető azon számlák aránya, amit egyáltalán nem fizetnek meg. 2017-hez képest ez a szám nem változott és ez igaz az egész régióra is, de a mélyponton Magyarországon 74 százalék, Európában 72 százalék volt ez az arány.

A kutatásban vizsgálták a fizetési határidőket is, mely Magyarországon 37 napról 38 napra nőtt, ami a versenyképesség megtartásával és a bizalom növekedésével magyarázható. Ez az érték Németországban egyébként 34 nap. Az átlagos késedelmes napok száma a 2014-es 23 napról 19 napra csökkent.

Magyarországon európai szinten van a fizetési morálFotó: Hajdú D. András [origo]

A tanulmányt elkészítő kutatók megkérdezték a döntéshozókat arról is, hogy a késedelmes fizetések milyen okokra vezethetők vissza, és a szállítók milyen intézkedéseket hoznak ezek hatására. A legtöbben a vállalatok között a körbetartozást, likviditási problémát jelöltek meg, a magánszemélyeknél pedig átmeneti pénzügyi problémákat. A késedelmes,vagy nemfizetés okai közül a szándékos nem fizetés a vállalatok részéről 28 százalékos említési arányú, míg a magánszemélyeknél 40 százalékos.

A késedelmes és a nemfizetések következményeként a vállalatok 47 százalékban említették a profitkiesést, 42 százalékban a pénzforgalmi gondokat, 38 százalékban pedig a magasabb kamatköltségeket, amely gyakorlatilag likviditási hitelt jelent. A cégek 31 százalékban említve árnöveléssel reagálnak a késedelmes vagy nemfizetett számlákra, 27 százalékban említve pedig elállnak egyes befektetéseiktől. 21 százalék említette, hogy lefaragnak az élőmunka költségekből, ami gyakorlatilag elbocsátásokat jelent. 16 százalékban említették a cégek azt, hogy a számukra kifejezetten veszélyt jelent a késedelmes vagy nemfizetés.

Magyarországon 48 százalék követeléskezelőt választ, Európában viszont csak 37 százalék (ez az érték korábban 41 százalék volt), de a régiónkban ennél minden országban magasabb ez az érték. A kutatás megállapította azt is, hogy a cégek teljes árbevételének 8 százaléka késedelmes kintlévőségek behajtásból származik.

A követeléskezeléssel kapcsolatban a következő két évre nézve a legnagyobb kihívásnak a folyamatok digitalizálását, automatizálását és a mesterséges intelligencia fejlesztését jelölték meg a cégek.