A combo of Chinese currency RMB or Yuan, US Dollar, Hong Kong Dollar and other currencies notes is seen outside a foreign exchange shop in Hong Kong on March 12, 2015. China is in talks with the International Monetary Fund for the Washington-based institution to add the yuan to its basket of reserve currencies, a top banking official said Thursday as Beijing seeks a greater global role for the unit. It hopes the yuan will become part of the IMF's special drawing rights (SDR) assets in the foreseeable future, said vice central bank governor Yi Gang. (Jason Li/EyePress)
Vágólapra másolva!
A feltörekvő piacok és a fejlődő gazdaságok összesített adósságállománya az elmúlt évben elérte a 55 000 milliárd dollárt. A Világbank elemzése szerint ez közel öt évtizede a legnagyobb, leggyorsabb és legszélesebb körű növekedés volt.
Bár az adósságnövekedést elsősorban a kínai hitelfelvételek hajtották, a Világbank mégis kiemelte, az általa vizsgált 100 ország többsége érintett, miután a fejlődő gazdaságok egyre nagyobb mértékben függnek a friss hitelektől.
A Global Waves of Debt névre keresztelt jelentés négy jelentősebb hitelakkumulációs periódust azonosított 1970 óta, és arra jutott, hogy
a fejlődő országok GDP-arányos adósságállománya 54 százalékponttal 168 százalékra emelkedett 2010 óta.
A teljes összeg egyébként az adósságok minden formáját magában foglalja, beleértve a fogyasztói, az üzleti, valamint a kormányzati hiteleket is. Átlagosan pedig a vizsgált 100 országban minden évben 7 százalékponttal emelkedtek a GDP-arányos adósságok az elmúlt években, ami közel háromszor gyorsabb az 1980-as években tapasztaltaknál.
A kínai adósságállomány növekedése jelentősen megdobta a fejlődő gazdaságok hitelfelvételét Forrás: Imaginechina/Xie Zhengyi
A Világbank alelnöke kifejtette, a történelmi tapasztalatok arra utalnak, hogy a fejlődő gazdaságokban a komolyabb hitelfelvétel általában egybeesik a pénzügyi válságok időszakával. Ceyla Pazarbaşioğlu hozzátette, a döntéshozóknak úgy kellene cselekedniük, hogy segítsék az adósságállományok fenntarthatóságát, illetve csökkentsék a sérülékenységet az esetleges sokkhatások ellen.
Ezzel együtt a jelentés arra is utal, hogy a 2008 óta bevezetett extrém alacsony jegybanki kamatok komoly kockázatokat is jelenthetnek az eladósodott országok számára.
A Világbank szakértői korábban úgy érveltek, hogy az alacsony jövedelmű országoknak azért érdemes hitelt felvenniük a nemzetközi piacokról, hogy finanszírozni tudják az infrastrukturális kiadásaikat. Mióta azonban 2015-ben a nyersanyagárak összeomlottak, számos ország arra használta a hiteleket, hogy jóléti, oktatási vagy egészségügyi költségeket finanszírozzon.
A jelenlegi adóssághullámnak pedig Kína a főszereplője.
A világ második legnagyobb gazdaságának GDP-arányos adósságállománya ugyanis 2010 óta 72 százalékponttal 255 százalékra emelkedett.
Mindazonáltal ha Kínát teljesen kivesszük a képből, a feltörekvő és fejlődő országok akkor is brutális adósságállományt halmoztak föl – megduplázták a nominális adósságszintet 2007 óta. Mindez pedig a Világbank szerint új kihívásokhoz vezet. Egyebek mellett azért, mert a feltörekvők körében az államadósságok nagyjából 50 százaléka külföldi kézben van, ami jelentősen nagyobb arány, mint 2010-ben volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
