Ugyan jelenleg Jeff Bezos a világ leggazdagabb embere, de ez közel sem jelenti azt, hogy a történelem során ne lettek volna olyanok, akik még nála is nagyobb vagyon fölött rendelkeztek. Míg Bezos vagyonát jelenleg 131 milliárd dollárra becsülik, addig például Hódító Vilmos 229 milliárd dollárnyi vagyon fölött rendelkezett, és Nyikoláj Alexandrovics Romanov orosz cárnak több mint 300 milliárd dollárnyi vagyona volt mai értékre átszámítva. De akadt, aki még náluk is tehetősebb volt, méghozzá Mansa Musa, a Mali birodalom egykori uralkodója, aki élete során egyszer 60 ezer fős karavánnal kelt útra Mekkába, egy költőnek pedig 250 kilogramm aranyat adott a szép versekért.

Mansa Musa 1280-ban született uralkodói család sarjaként. A bátyja állt birodalmuk élén egészen 1312-ig, amikor is útra kelt egy 2000 hajót számláló flottával, hogy felfedezze: vajon mi lehet az Atlanti óceán túloldalán, de sohasem tért vissza. Néhány történész, köztük az amerikai Ivan Van Sertima szerint az expedíció elérhette Dél-Amerikát, de erre kézzel fogható bizonyítékot eddig nem találtak. 

A balszerencsés felfedezőutat követően Mansa Musa került a birodalom élére, irányítása alatt pedig a nyugat-afrikai Mali komoly gazdasági növekedésnek indult a XIV. században. 

Uralkodása során hódító hadjáratokat indított, aminek eredményeként összesen 24 várost foglalt el, köztük a térség olyan központját, mint a gazdag Timbuktu. Birodalma fénykorában királysága 2000 mérföld hosszan terült el, az Atlanti-óceántól egészen a mai Nigériáig, és magába foglalta a mostani Szenegált, Mauritániát, Malit, Burkina Fasót, Gambiát, Guineát és Elefántcsontpartot is.

Mansa Musa és a karavánja úton Mekka feléForrás: Print Collector/Getty Images

Ekkora területen nem volt hiány a kor legkelendőbb nyersanyagaiban, ezek közül akkoriban a legfontosabb a só és az arany volt. Mansa Musa uralkodása alatt Mali termelte a középkor aranyának a felét - legalábbis a British Museum adatai alapján. Az akkori meglehetősen egyoldalú törvények szerint minden a király tulajdonának számított. Kathleen Bickford Berzock, a Northwester University afrikai történelem szakértője szerint Mansa Musának gyakorlatilag teljes hozzáférése volt a középkor minden kincséhez és nyersanyagához. 

A birodalmon belül több fontos kereskedelmi központot is számon tartottak, amelyekből további jelentős bevételei voltak a királynak. 

Ugyan Mali aranyban gazdag ország volt, ám a királyság mégsem volt különösebben ismert. Mindez pedig akkor változott meg, amikor Mansa Musa úgy döntött, elzarándokol Mekkába, méghozzá átvágva a Szaharán és Egyiptomon. A korabeli feljegyzések szerint a királyi karaván 60 ezer emberrel indult útnak. Teljes udvartartását magával vitte, valamint katonákat, kereskedőket, 12 ezer rabszolgát, kecskéket és bárányokat, lábasjószágot, és több száz teve cipelte Mansa Musa kincseit. Az embert próbáló kalandnak több ezer kísérője esett áldozatul a sivatagi átkelés során.

 

Mansa Musa és hadseregeForrás: Wikimedia Commons

Amikor Kairóba érkezve az uralkodó megmutathatta gazdagságát, azonnal a köztisztelet és a megbecsülés középpontjába került, amire már oly régóta vágyott. Mansa Musa és kísérete három hónapot töltött Kairóban, és úgy szórta az aranyat, hogy a piacra került nagy mennyiségű nemesfém hatására a régióban rövid idő alatt teljesen elértéktelenedett az arany, és a következő tíz évben sem igazán talált magára emiatt az egyiptomi gazdaság. 

Mekkából hazafelé állítólag ismét megállt Egyiptomban, hogy - a maga módján - segítsen a válságba jutott országnak. Felajánlotta, hogy hitelre kölcsönveszi az általa piacra öntött arany egy részét. Sokak szerint Mansa Musa nem segíteni akart, csak egyszerűen túlköltekezett útja során, és teljesen kifogyott az aranyból. Emiatt az énekes történetmesélői annyira megharagudtak rá, hogy leálltak a király dicsőítésével, mert úgy vélték, elpazarolta az ország értékes nyersanyagait.

Mansa Musa az egyik katalán atlaszbanForrás: Wikipédia

Mansa Musa utazásával és hihetetlen költekezésével felkerült a világtérképre nemcsak átvitt értelemben, de szó szerint is. Ugyanis egy 1375-ben kiadott katalán földrajzi atlaszban már egy arany trónon ábrázolták, ahogyan Timbuktu tetején ül. Timbuktu nem sokkal később az afrikai El Dorado lett, és kalandorok ezrei keltek útra, hogy szerencsét próbáljanak, és arannyal gazdagon térjenek vissza. Még a XIX. században is elveszett városként ábrázolták Timbuktut, amely csak úgy dúskált a kincsekben. 

Az uralkodó Mekkából több iszlám tudóst, építészt, írót és költőt is magával vitt Maliba. Köztük például Abu Es Haq es Sahelit, aki a világhírű Djinguereber mecsetet tervezte Timbuktuban, amely ma már a világörökség része. A Mansa Musáról szóló történetek egyike szerint állítólag 200 kilogramm aranyat adott az egyik költőnek, hogy visszautazzon vele Mekkából Maliba. Ez mai áron számolva 8,2 millió dollárnak felel meg.

(forrás: bbc)