Senki nem menekülhet a buborék elől

2019.04.21. 16:01

Az Egyesült Államok napjainkban a legnagyobb vagyonbuborékot éli meg a második világháború óta. A történelmi tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy az ilyen felfutásokat nagy összeomlások követik. Legutóbb ugyanis 2006-ban, illetve 1999-ben közelítette meg a buborék a mai méretét, és akkor azt mind a két alkalommal részvénypiaci összeomlás és recesszió követte.

A második világháború óta nem volt ilyen nagy az amerikai háztartások vagyona a GDP-hez képest, ami most már igen súlyos vagyonbuborékra utal – írja elemzésében Eugene Steuerle, az Urban Institute szakértője. A legutóbbi hasonló buborékok pedig nem végződtek jól, ha azt nézzük, hogy 1999 után jött a technológiai részvények összeomlása, 2006 után pedig nem sokkal a 2008-as pénzügyi válság.

Mindazonáltal a korábbi buborékok kipukkadása nem csupán a részvényárfolyamokat nyomta a mélybe. Az ilyen negatív fordulatok idején bezuhanhat az ingatlanok értéke is, illetve a munkanélküliség is megnőhet, de általában is elmondható, hogy komoly válságba kerülhetnek a háztartások pénzügyi tervei.

Hirtelen összeomlás vagy lassú kimúlás?

A nagy kérdés az, hogy a buborék vajon hirtelen pukkad-e ki, vagy fokozatosan ereszt majd le. Bárhogy is lesz, Steuerle szerint a vagyoni és befektetési eszközök hozamai tartósan alacsonyabbak lesznek majd a jelenlegi szinteknél.

Steuerle elemzésének egyik legizgalmasabb pontja, hogy a szakember szerint tévedés az a régi bölcsesség, hogy nem lehet előre látni a buborékok kipukkadását. Az lehet, hogy a konkrét katalizátorokat nehéz megjósolni, azonban a történelmi tapasztalatok arra utalnak, hogy a GDP-arányában mért háztartási vagyonok felfutása egy bizonyos tartományban rendre hirtelen beszakadást vagy fokozatos, de szignifikáns csökkenést hoz magával.

Egyre veszélyesebb az amerikai vagyonbuborékForrás: AFP/Raul Arboleda

A Federal Reserve tavalyi harmadik negyedévben kiadott elemzése alapján

az amerikai háztartások nettó vagyona a GDP-arányában elérte az 5,3-es rátát. Összevetésképpen, 2000 első negyedévében, vagyis éppen a technológiai buborék kipukkadása előtt, az arány 4,5 volt. Majd 2007 első negyedévének végén, a recessziót megelőzően, a ráta 4,9-en érte el a csúcsot.

A vagyon-GDP ráta pedig mindkét összeomlást követően lement a 4-szeres tartomány környékére. Ez egyébként historikusan még mindig elég magasnak számít, mivel 1998 előtt egyetlen negyedév sem volt, amikor a nettó vagyon-GDP ráta valaha elérte vagy meghaladta volna a 4-es szintet.

Ha most abból indulnánk ki, hogy a jelenlegi buborék kipukkadását követően az arány újra lemegy 4-ig, az azt jelentené, hogy az amerikai háztartások teljes nettó vagyona a harmadával zsugorodna. Amennyiben az arányszám egészen a történelmi átlagig csökkenne, akkor még nagyobb lenne a háztartások vagyonvesztése.

Valami nagyon megváltozott

Az elemzés emellett hangsúlyozza, az elmúlt évtizedekben nem csupán a vagyonbuborékok lettek a korábbiaknál sokkal nagyobbak, de az egyes eszközosztályokban kialakuló buborékok is ijesztően nagyra nőttek az Egyesült Államokban. Steuerle szerint ennek több, egymással kölcsönösen ható oka van. Egyrészt példa nélküli módon nőtt meg a GDP-hez viszonyított államadósság, miközben az amerikai jegybank alacsony kamatokkal és újabban masszív eszközvásárlásokkal is fűtötte a növekedést. Ehhez jött még az amerikai befektetések stabil és relatíve magas hozamaiból fakadó nemzetközi vonzerő, illetve a dollár ereje és nemzetközileg kiemelt szerepe.

Az elmúlt évtizedekben az eszközárak is elszálltak a felfutások idejénForrás: AFP/Spencer Platt

Következésképpen Steuerle úgy látja, a jelenlegi amerikai vagyonbuborék egyértelműen ki fog pukkadni vagy le fog ereszteni. Az nyitott kérdés, hogy a gyorsabb vagy a hosszabb ideig tartó forgatókönyv valósul-e majd meg, de a történelmi tapasztalatok alapján biztosra vehető, hogy a mostani gyarapodás nem tart örökké.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK