Ez történik, ha az amerikai jegybank fellövi a rakétát

amerikai százdolláros
Vágólapra másolva!
Az elmúlt héten a világ több jegybankjai is lazító hangot ütött meg, vagyis egyre több intézmény véli úgy, hogy a jelenlegi helyzetben érdemes lehet újra gazdaságélénkítő eszközökhöz nyúlni. A legizgalmasabb az amerikai központi bank helyzete, amelytől a piac most már egyértelműen kamatcsökkentést vár.
Vágólapra másolva!

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed legutóbbi ülésén kiderült, hogy a Nyíltpiaci Bizottság 17 tagja közül 8 még idén kamatcsökkentésre számít. Eközben a piaci árazások alapján a befektetők arra számítanak, hogy 2019-ben két 25 bázispontos lazítás jöhet. Egyes elemzők azonban ennél is tovább mentek.

A UBS szakértője például egyenesen 50 bázispontos vágást prognosztizált júliusra

– írja a CNBC.

A legnagyobb vita azonban most már inkább azt övezi, hogy ha újra beindul a lazítás, akkor meddig tarthat ez az enyhítő ciklus. Ha a történelmi tapasztalatokat nézzük, akkor a mostani időszak sokban hasonlít az 1995-96-os környezetre. Akkor a Fed háromszor csökkentett kamatot, összesen 75 bázispontos mértékben. Akkor a háttérben elsősorban az alacsony infláció és nem egy recesszió állt – vagyis hasonló a helyzet a maihoz. A teljes lazító ciklus abban az időszakban 7 hónapig tartott.

Befektetői dilemmák

A másik nagy kérdés, hogy a befektetőknek mit érdemes tenniük, ha a Fed valóban behúzza a kamatcsökkentést. A nehézség abból adódik, hogy mindeközben érezhető nemcsak az amerikai növekedés, de a világgazdaság lassulása is, ráadásul egyre többen számítanak arra, hogy a nagy részvénypiaci felfutás időszaka hamarosan véget ér.

Hamarosan jöhet a kamatcsökkentés Forrás: AFP/Anadolu Agency/Basri Sahin

Mindeközben az is jól látszik, hogy az elmúlt időszakban megnőtt a kockázatvállalási hajlandóság. A Bank of America Merrill Lynch adatai szerint

az amerikai részvénypiacra áramló tőke az elmúlt héten 16,7 milliárd dollár körül volt, ami március óta a legnagyobb beáramlásnak számított.

Az S&P 500 és a Dow Jones részvényindexek eközben új rekordokat értek el, a 10 éves lejáratú állampapír hozama pedig először ment le 2 százalék alá 2016 novembere óta.

Megugrott az étvágy

Az étvágy tehát nagy, de mi a helyzet a teljesítménnyel? A Goldman Sachs részvénypiaci elemzője, David Kostin megnézte, mi történt az elmúlt 35 évben azt követően, hogy a Fed lazítani kezdett.

Az elemzés szerint az S&P index a lazítás kezdetét követő 3 és 12 hónapban 2, illetve 14 százalékos medián emelkedést könyvelhetett el.

Az egyes iparágak tekintetében az egészségügy és a fogyasztói javak mögött álló részvények jártak a legjobban, míg a leggyengébb hozamot a technológia tudhatja magának történelmi átlagban.

A kötvénypiaci befektetők helyzete ennél kicsivel nehezebb, mert itt sok múlik azon, hogy milyen mértékű lesz a kamatcsökkentés. A piaci itt ugyanis már beárazott két enyhítést erre az évre, vagyis a profithoz itt legalább három enyhítésre volna szükség a következő hat hónapban.