Áprilisban már 370 ezer forint felett volt a bruttó átlagkereset Magyarországon

Debrecen, 2016. január 4. A megújított húszezer forintos bankjegy részlete. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 371.100 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 381 700 forint volt, ami 9, illetve 7,9 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző hónapban 10,2 százalékos, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 9,1 százalékos volt a keresetek éves emelkedése.

Áprilisban

a nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 246.800 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 254.300 forint volt.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 9,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Ha a január-áprilisi időszakot tekintjük, akkor a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 356.900, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 367.400 forint volt.

A nettó átlagkereset ugyanebben az időszakban a kedvezmények nélkül 237.300, a kedvezményeket is figyelembe véve 244.700 forint volt.

A bruttó átlagkereset az első négy hónapban a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében elérte a 391.400, míg a nők körében a 322.900 forintot, ami a férfiak esetében 11,3, a nők esetében pedig 9,2 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

Ha visszatekintünk az elmúlt évek kereseti statisztikáira, akkor megállapíthatjuk, hogy

2015 óta, azaz 3 év alatt az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 46,7 százalékkal nőttek a hazai munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében.

A 2013-tól 2019 végéig terjedő 5 éves periódus alatt pedig 52 százalékot nőnek a reálbérek az idei tendenciákat is figyelembe véve, ami szintén példátlan gazdaságtörténeti ütem.

Az idei évre 10 százalékot némileg meghaladó növekedést várunk a bruttó bérekben, a reálbér-növekedés pedig 6,5 százalék lehet, de a kockázatok változatlanul felfele mutatóak

– emeli ki az adatok kapcsán Horváth András, a Takarékbank elemzője.

A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz mostanra.

A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát elérje a magyarországi,

ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítana.

Illusztráció Forrás: MTI/Oláh Tibor

Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni. Mindez természetesen kihat a termelés és a szolgáltatások minőségére, ahogy azt látjuk például az építőipari folyamatos csúszásokon is.

Ezen felül azt, hogy az alkalmazkodásra képes vállalkozások maradjanak életben, az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és nagyobb fizetéseket adó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami fokozatosan még tovább erősíti az egész gazdaság termelékenységét és versenyképességét – emeli ki az elemző.