Ezért egészséges hazai halastóból kifogott halat enni

2019.07.05. 20:00

Miközben számtalan hírben számol be az Origo arról, hogy világszerte is egyre nagyobb gondokat okoz a tengerekbe öntött műanyagszemét, elsősorban annak mikroműanyag-részecskékre bomlása miatt, azért egy-két jó hír is akad a műanyag-szennyezettséggel összefüggésben. Az egyik ilyen kedvező hír most, hogy a Laboratorium.hu közölte: a magyar halastavakban minimális a mikroműanyagok jelenléte a többi felszíni vízi méréssel összehasonlítva. Érdemes tehát a hazai halastavakból származó halakat gyakrabban választani az étkezőasztalra szánt ételként, főleg, hogy a halhús fogyasztása egyéb egészségügyi előnyökkel is jár az emberi szervezet számára.

Magyar kutatók nemzetközi szinten is egyedülálló vizsgálataiból kiderült, hogy nem csak a természetes vizekben, hanem az édesvízi tógazdasági haltermelés helyszínéül szolgáló halastavakban is kimutathatók mikroműanyagok. Jó hír, hogy a Laboratorium.hu által közzétett kutatás eredményei alapján megállapítható:

a többi felszíni vízi méréssel összehasonlítva a halastavi koncentrációk minimálisak.

A mikroműanyagok (5 milliméternél kisebb részecskék) jelenléte a környezetünkben egyre összetettebb kihívást jelent a környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági szakemberek számára. A tengerek és az óceánok esetében a kutatók már évek óta kongatják a vészharangot, nemrég azonban a hazai halastavak laboratóriumi vizsgálatai megnyugtató eredményeket mutattak.

A projekt egyik legfrissebb kutatási fejleménye, hogy a halastavak mikroműanyag-tartalmát is megvizsgálták. A vízben mért értékek jellemzően 5-20 részecske/m3 tartományban mozogtak, ez kevesebb, mint a fele a tavalyi mérések során a Dunából kimutatott mennyiségnek (50 részecske/m3). Összehasonlításul: létezik olyan – a mi Balatonunknál háromszor nagyobb - kínai tó, amelyben a mikroműanyag részecskék számát köbméterenként 3.000 és 25.000 közötti tartományban mérték.

A halastavakban az üledékek esetében az elfolyási pontok közelében több helyen nem volt kimutatható a mikroműanyagok megjelenése. Ahol a tó aljzatáról származó minták pozitívak voltak, ott mindössze 0,4-1,6 részecske jelent meg 1 kg üledékben, ami a nemzetközi értékekhez hasonlítva rendkívül alacsony, hiszen különböző helyeken (pl. a velencei lagúna üledékében) akár ennek száz- vagy ezerszerese is jelen lehet.

A hazai halastavakban minimális a mikroműanyag-szennyezettségForrás: MTI/Kovács Attila

Jelenleg a nemzetközi szakmai publikációkból is pusztán csak a halak tápcsatornájában megjelenő mikroműanyagokról van információnk, azonban a mikro (vagy inkább nano) méretű műanyagok szövetekbe való átkerülésének, illetve az általuk kiváltott hatásoknak a megismerése még csak a kezdeténél tart. Az ilyen típusú vizsgálatok megvalósítására – éppen a HappyFish pályázat eredményeire támaszkodva – a Szent István Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézete idén intenzív ökotoxikológiai módszerfejlesztésbe kezdett.

Emellett, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) által koordinált és a tagállamok vízügyi szervezeteinek közreműködésével megvalósuló kémiai és biológiai mérések között idén először szerepel a Duna hossz-szelvénye mentén a mikroműanyagok vizsgálata.

A témáról részletesebben a Laboratorium.hu honlapon lehet olvasni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK