Eltűnnek a lemezek és az MP3-lejátszók, a streaming mindent letarolt

2019.07.12. 20:53

A Spotify 2008-as indulása után, ha nem is egy csapásra, de fokozatosan változott meg a teljes zeneipar. A Svédországból indult startup négy év alatt 20 millió felhasználóra tett szert, és megkezdődött a streamingkorszak, amelyhez később a világ egyik legnagyobb vállalata, az Apple is csatlakozott 2015-ben. Bemutatjuk, hogyan alakították át a zeneipart a streamingplatformok, és mi várható a jövőben.

Az International Federation of the Phonographic Industry (IFPI) jelentése szerint 2018-ban a globális zeneértékesítés 9,7 százalékkal, 19,1 milliárd dollárra emelkedett. A leggyorsabban növekvő szegmens toronymagasan az előfizetős streamingplatformoké, amelyek összbevétele 33 százalékkal nőtt 2017-hez képest. Ez zsinórban már a negyedik olyan év, amikor a növekedés jól mérhető a zeneiparban.

A zeneipar viszont még így sem mászott ki a gödörből, ahová 2000 óta fokozatosan becsúszott, hiszen 1999-hez képest már csak feleakkora bevételt termel. Jelenleg 255 millió olyan fogyasztó van világszerte, akik valamelyik streamingplatform előfizetői, és ők adják a teljes szektor bevételének 37 százalékát. Ha ehhez hozzászámoljuk az olyan ingyenes felhasználókat is, akik előfizetés helyett reklámokat néznek, akkor ez az arány 47 százalékra nő.

IllusztrációForrás: Anadolu Agency/2018 Anadolu Agency/Mohammed Elshamy

Az Egyesült Államokban még nagyobb húzóerő a streaming, hiszen itt az előfizetők adják a teljes zeneipar bevételének a 75 százalékát, amely a Recording Industry Association of America szerint 10 százalékos növekedés 2017-hez képest

A lemezeladások globálisan ugyanakkor 34 százalékot zuhantak, hiszen a fogyasztók egyre nagyobb hányada már digitálisan vásárolja, hallgatja és streameli a tartalmakat. Meglepetés ugyanakkor, hogy a bakelitlemezek eladása 6 százalékot ugrott egy év alatt, ez a szegmens utoljára 1988-ban tudott ekkora bevételt generálni, és jelenleg 3,6 százalékos a piaci részesedése. A CD-eladások mellett szintén komoly, 21 százalékos visszaesés volt a digitális letöltések piacán.

A streamingforradalmat az ezredfordulós generáció hajtja. Ők – elődeikkel ellentétben – sokkal inkább hajlandóak fizetni az ilyen szolgáltatásokért, annak ellenére is, hogy ezt a generációt sokan a torrentezéssel és a tartalmak illegális úton való letöltésével azonosítják.

A telített piacon egyre több cég versenyez az előfizetőkért. A két legnagyobb jelenleg egyértelműen a Spotify és az Apple Music, de egyre inkább jön fel a YouTube Music és az Amazon Music is.

A felhasználóknak egyre nehezebb dönteni, hogy melyikre fizessenek elő, mivel árban gyakorlatilag azonosak, és a korlátlan zenehallgatás mellett egyik sem kínál túl sok mindent. Néhány vállalat próbál úgy bevonzani kevésbé fizetőképes rétegeket, hogy ingyenessé teszi a felületet, viszont a usereknek cserébe reklámokat kell néznie. Gyakran a döntést a hírnév vagy a zenei kínálat határozza meg.

IllusztrációForrás: AFP/Justin Sullivan

A YouTube és a Pandora azzal hirdeti magát, hogy az ő algoritmusuk ajánlja a legjobb zenéket a hallgatónak, a Google helymeghatározással összekötve képes lokális zenéket találni, a Spotify pedig gyakorlatilag bármilyen eszközön hallgatható, ráadásul ezt a legegyszerűbb összekötni a közösségi oldalakkal, ami szintén fontos az ezredfordulósok számára.

Mellettük még ott van a Tidal és a Deezer, ahol a legjobb minőségben vannak fent a zenék az ínyencek számára, az Amazon és az Apple pedig főleg azoknak remek, akik a két cég valamilyen hardverével rendelkeznek, legyen az egy iPhone, vagy az Amazon okoshangfala, az Echo. Az Apple híres arról, hogy szereti korlátozni a hardvereihez való hozzáférést más cégeknek. A saját okoshangfalukon, a HomePodon például csak az Apple Musickal lehet zenét streamelni.

Ugyan választék tényleg van bőven, és a középmezőnyben a verseny valóban szoros, viszont az élen egyenlőre senki nem fenyegeti a Spotify piacvezető helyét.

2018 harmadik negyedévében a vállalatnak globálisan 87 millió előfizetője volt, havonta pedig 191 millió aktív felhasználóval rendelkeztek. A második helyen az Apple Music áll 56 millió előfizetővel, a többieket pedig már nehezebb rangsorolni, mivel néhányuk nem közöl előfizetői adatokat, vagy csak kevés országban elérhető a szolgáltatásuk.

Az előfizetők terén valóban a Spotify az első, de továbbra sem ez a legnépszerűbb platform a zenehallgatásra, mivel ez a cím továbbra is a YouTube ingyenes verziójához kötődik. Azonban a streaming így is sokkal értékesebb, mint a reklámokkal generált bevétel, ezért nem is meglepő, hogy a YouTube erősen reklámozza a YouTube Music névre keresztelt előfizetéses szolgáltatását.

A rengeteg előfizető sem garancia a sikerre. Ez javarészt annak köszönhető, hogy a platformokon megjelent tartalmak licencelése nagyon sok pénzt emészt fel, ráadásul a Spotify nem is rendelkezik akkora tőkével, mint az Amazon vagy az Apple, amelyek gyakran képesek kedvezményeket ajánlani az előfizetőknek, míg a Spotify ezt egyszerűen nem teheti meg. A Spotify 2008-as indulása óta 9,75 milliárd dollárnyi jogdíjat fizetett ki az előadóknak, a zenei stúdióknak és a kiadóknak.

IllusztrációForrás: AFP/Imaginechina/Gcmt

A legnagyobb streamingplatform csak tavaly állapodott meg a Warnerrel, amely az utolsó volt a három nagy zenei kiadó közül, akivel még nem volt szerződésük. A másik kettő a Universal és a Sony. A jövőben azonban a streamingplatformoknak elkerülhetetlen lesz, hogy saját előadókat szerződtessenek és maguk adják ki a dalokat és lemezeket, akárcsak teszi azt a Netflix, a Hulu vagy az Amazon a sorozatok és filmek területén.

Az Apple és a Spotify harca nagyon kiélezett lesz az elkövetkező években. Az előbbi már az első számú streamingplatform az Egyesült Államokban, világviszonylatban azonban továbbra is a Spotify vezet. Az Apple szintén nagyobb zenei könyvtárral büszkélkedhet. Míg a Spotify rendszerében 35 millió zeneszám található, addig az Apple-nél 10 millióval több van. Ráadásul az Apple sokkal több exkluzív tartalmat kínál, mivel a platformon nincs ingyenes opció, ezért inkább ezt választják az előadók egy album bemutatójához, vagy egy új szám megjelentetésénél.

A streamingipar a következő években is növekedni fog. A Goldman Sachs szerint 2030-ra már 1,15 milliárd ember lesz előfizetője valamelyik zenei streamingplatformnak, az ebből származó bevétel pedig éves szinten eléri a 37,2 milliárd dollárt. Jól járnak az előadók is, hiszen 27,5 milliárd dolláros bevételre számíthatnak csak a streamingjogokból, a teljes zeneipar bevétele pedig megközelíti majd a 44 milliárd dollárt.