A World Resources Institute (WRI) felmérte az egyes régiók vízellátási feszültségeit, és 17 olyan országot talált, ahol a vízellátás kritikus szinten van. Hazánk területén zömmel nincs ok az aggodalomra, de a tőlünk délebbi európai országokban már kevésbé megnyugtató a helyzet. A Föld legkritikusabb régiója a Közel-Kelet és Észak-Afrika, azonban még itt is vannak lehetőségek a helyzet javítására.

Korábban elképzelhetetlen vízválságok válnak egyre gyakoribbá. India hatodik legnagyobb városa, Csennai víztározói szinte szárazak. Tavaly a dél-afrikai Fokváros lakói épphogy elkerülték a „Zéró Napot", amire elfogyna az ivóvizük, Rómában pedig két éve vezettek be korlátozásokat az ivóvíz ellátással kapcsolatban.

E válságok okait nem lehet pusztán az aszállyal magyarázni. A World Resources Institute (WRI) megállapította, hogy a vízkivonás a meglévő készletekből az 1960-as évek óta több mint kétszeresére nőtt a növekvő kereslet miatt világszerte, és nem látszanak a lassulás jelei.

A WRI elemzése szerint a friss adatok alapján 17 országban - amelyekben a világ népességének egynegyede él - rendkívül magas a vízellátás kritikussága. Negyvennégy országban, amely a világ egyharmadának ad otthont, magas a vízhelyzet feszültsége. A készletek és a kereslet közötti eltérés az államokat érzékenyen érinti olyan ingadozásokkal szemben, mint az aszály vagy a fokozott vízkivonás, ezért egyre több közösséget látunk szembenézni a saját „Zéró Napjával" vagy más válságokkal.

Forrás: WRI és Origo

A vízhelyzet miatti feszültség komoly veszélyt jelent az emberekre,  megélhetésükre és az üzleti stabilitásra. Hacsak az országok nem lépnek fel ellene, súlyosbodni fog a vízigény a népesség növekedése, a társadalmi-gazdasági fejlődés és az urbanizáció egyre nagyobb vízigénye miatt, míg az éghajlatváltozás a csapadék és a kínálat változékonyságát eredményezi.

A WRI szerint a Közel-Kelet és Észak-Afrika térsége a leginkább vízterhelő régió a Földön. A 17 ország közül, mely a leginkább kritikus helyzetben van a Földön, tizenkettő a Közel-Keleten és Észak-Afrikában található. Itt forró és száraz az éghajlat, így a vízellátás már korábban is alacsony szintű volt, de a növekvő igények csak rontottak a helyzeten, amit az éghajlatváltozás tovább bonyolít. A Világbank megállapította, hogy ez a régió szenvedi el a legnagyobb várható gazdasági veszteségeket az éghajlattal kapcsolatos vízhiány miatt, 2050-re a GDP 6–14 százalékára becsülve.

A világ népességének egynegyede kritikus helyzetben van a vízellátás terénForrás: Phlessons.com

Ennek ellenére kihasználatlan lehetőségek is vannak a vízbiztonság javítására ebben a régióban is. A szennyviz körülbelül 82 százalékát nem tisztítják és ezáltal nem hasznosítják újra, pedig ennek az erőforrásnak a felhasználása új, tiszta vízforrást eredményezhetne. A vízkezelés és az újrafelhasználás úttörői viszont már megjelentek: Omán, amely a leginkább vízhiányos országok listáján a 16. helyen áll, szennyvízének 100 százalékát kezeli, és 78 százalékát újra felhasználja. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács országaiban (Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek) összegyűjtött szennyvíz mintegy 84 százalékát biztonságos szintre kezelik, bár csak 44 százalékát használják fel újra.

Még azokban az országokban is, ahol alacsonyak az általános vízellátási problémák, egyes területek továbbra is rendkívül magas vízellátási feszültség alatt állnak. Például Dél-Afrika és az Egyesült Államok a WRI listáján a 48. és a 71. helyen áll a rangsorban, miközben Nyugat-Fokföld és Új-Mexikó rendkívül magas vízellátási feszültséggel rendelkezik.

Forrás: WRI és Origo

A vízhiány azonban nem feltétlenül kell, hogy sorscsapás legyen. Mint minden kihívás, a vízellátás kilátásai is a politikai és gazdasági vezetőktől függenek. Még azokban az országokban is, amelyekben viszonylag magas a vízhiány, a vízgazdálkodás hatékonyan biztosíthatja a megfelelő ellátást.

Szaúd-Arábia, amely a 8. helyen szerepel a legkomolyabb vízellátási problémákkal rendelkező országok listáján, egy új Qatrah (magyarul „cseppek") programot indított, amely vízmegőrzési célokat tűz ki. Célja a vízfelhasználás 43 százalékának csökkentése a következő évtizedben. Namíbia, a világ egyik legszárazabb országa, az elmúlt 50 évben a szennyvízet ivóvízzé alakította. Ausztrália majdnem a felére csökkentette a háztartási vízhasználatot, hogy elkerülje saját „Zéró Nap"-jának eljövetelét a millenniumi szárazság idején.

3 módszer a vízellátás feszültségének csökkentésére

Bármely földrajzi helyzetben a vízellátás feszültsége számtalan megoldással csökkenthető. Íme a három legegyszerűbb megoldás.


1. Növeljük a mezőgazdaság hatékonyságát! A világnak minden csepp vizet fel kell használnia az élelmiszerek előállításához. A mezőgazdasági termelők felhasználhatják a kevesebb vizet igénylő vetőmagokat és javíthatják öntözési technikájukat, a mezők elárasztása helyett precíz öntözéssel. A befektetők tőkét biztosíthatnak a víz termelékenységével kapcsolatos beruházásokhoz, míg a mérnökök olyan technológiákat fejleszthetnek ki, amelyek javítják a mezőgazdaság hatékonyságát. Végül a fogyasztók csökkenthetik az élelmiszer-veszteséget és a hulladékot, mivel az összes, mezőgazdaságban felhasznált víz egynegyedét takaríthatják meg.


2. Befektetés a zöld infrastruktúrába! A WRI felmérésének új adatai azt mutatják, hogy a vízszükséglet óriási mértékben változhat az év során. A WRI és a Világbank kutatása szerint a kiépített infrastruktúra (például csövek és szennyvíztisztító telepek) és a zöld infrastruktúra (mint például a vizes élőhelyek és az egészséges vízpartok) együttműködhetnek a vízellátással és a vízminőséggel kapcsolatos kérdések megoldásában.


3. Kezelés, újrafelhasználás és újrahasznosítás! Nem szabad a szennyvízről úgy gondolkodnunk, mintha hulladék lenne. A kezelés és az újrafelhasználás „új" vízforrást hoz létre.

Az adatok világosan mutatják, hogy vitathatatlanul aggasztó tendenciák vannak a vízellátás területén.

Forrás és az országok listája és csoportosítása a vízellátási feszültség szempontjából: wri.org