Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A dél-afrikai bányászat nagyjából 150 éves története során megkerülhetetlen szerepet játszottak a környező térségekből, illetve a mai formájukban megalakuló államokból ott munkát vállaló vendégmunkások. A világ legmélyebb kürtőiben, a munkálatok során kialakított tárnákban sokan dolgoznak napjainkban is a szomszédos országokból.
A dél-afrikai bányászati szektor nagyjából 450 ezer munkavállalót foglalkoztat, ennek 10 százaléka pedig Botswanából, Mozambikból, az azzal közös határon fekvő eSwatiniből, valamint a Dél-Afrikai Köztársaság területébe ékelődő Lesothóból érkezik.
Ezen munkavállalók sorában pedig szép számmal vannak olyanok, akiknek szaktudása nélkülözhetetlen egy-egy feladat sikeres ellátásához a hatalmas ipari telephelyeken, mutatja be a riport. Többségük azonban hazatért otthonába, amikor bejelentették a járvány miatti lezárásokat és korlátozásokat, aminek következtében lényegében az egész dél-afrikai bányászati szektor is leállt.
Ez most óriási logisztikai kihívás elé állítja az üzemeltető cégeket. Rövid idő alatt több ezer dolgozójukat kell a szomszédos országokból buszokkal visszaszállítaniuk a munkavégzés helyszínére. Ám mivel jelenleg kötelező 14 napos karantén vonatkozik rájuk az országba való belépésüket követően, a munkavállalókat a bányákhoz közeli hotelekben és szálláshelyeken kell erre az időre elhelyezniük.
"Nem állíthatsz be csak úgy valaki mást a munkába" - mondta Stewart Bailey, a világ harmadik legnagyobb aranybányászati társasága, az AngloGold Ashanti alelnöke arról, hogy a cégek ráutaltak külföldi vendégmunkásaikra.
Ezek az emberek felkészültek, képzettek és nagy tapasztalattal rendelkeznek
- tette hozzá.
Márpedig a bányászatnak muszáj rövid idő alatt újraindulnia. Mint minden országot, úgy Dél-Afrikát is érzékenyen érinti a koronavírus, a kormányzat jelenleg két számjegyű gazdasági visszaeséssel számol az idei évre. A bányaipar az ország egyik húzóágazata, egyben jelentékeny részt vállal az exportteljesítményből, hiszen az arany mellett gyémántot, platinát és más értékes nyersanyagot is a piacokra küldenek innen.
2019-ben a bányászati szektor adta az ország GDP-jének 8 százalékát.
A Statista összesítése szerint tavaly
a szén után a platinafémek, valamint az arany adta a legnagyobb bevételt a szektorból, 2100 milliárd, illetve 1100 milliárd forintnak megfelelő összeget.
A kitermelést végző vállalatok jelezték, együttműködnek a bányászati szektor működtetésében jelentős szerepet betöltő, üzleti szolgáltatásokat is nyújtó, valamint munkaközvetítéssel is foglalkozó vállalattal, a TEBA-val a munkások visszaszállításában.
"Harminc éve dolgozom az iparágban, de soha ehhez foghatót még nem láttam" - mondta a TEBA ügyvezetője, Graham Herbert annak kapcsán, hogy az együttműködésben 14 ezer ember, főként az arany- és platinabányákban dolgozók buszos szállítását kell megszervezniük. Mindezt úgy, hogy a buszon csak helykihagyásokkal ülhetnek le a munkavállalók. A dolgozók egy jelentős részét pedig több száz kilométeres távolságból kell a bányákhoz visszafuvarozni. "Valószínűleg ez minden idők legnagyobb munkaerő mozgása az arany- és platinabányászatban" - tette hozzá az ügyvezető.
A legnagyobb dél-afrikai bányavállalatoknak összesen 23 ezer dolgozójuk van jelenleg külföldön, általában a szomszédos országokban.
De nem csak a külföldi munkavállalók visszaszállítása kihívás. Az Impala Platinum egyik vezető munkatársa azt közölte, az országon belül még érvényes utazási korlátozások és karanténszabályok akár hónapokig is elhúzhatják a belföldi munkaerő visszatérését a telephelyekre.
Úgy tűnik, Kelet-Fokföld és KwaZulu-Natal tartományokból legalább olyan nehézkes a visszajutás a bányákba, mint a szomszédos országokból. Márpedig a leginkább képzett, legtapasztaltabb munkavállalók elsődlegesen ezekben a térségekben élnek - mondták el a cégnél.
A Sibanye Stillwater, a legnagyobb platinabányász, mintegy 80 ezer embert foglalkoztató vállalat. Ennél a cégnél - ezt szóvivőjük közölte - úgy számolnak, hogy a harmadik negyedévre húzódik át, mire minden munkavállalójuk visszajut a munkába. Ugyanakkor jó hír az, hogy nagyjából dolgozóik fele mostanra már visszatért munkájának helyszínére.
A bányaipari lobbi azt kérte a kormányzattól, hogy nyissanak meg több határátkelőt Mozambik és Lesotho határain, hogy ezzel is gyorsítsák a folyamatot. A szervezet adatai szerint ezidáig nagyjából 250 ezer ember tért vissza munkájához a szektorban.
