Csődbe mehet a Földközi-tenger egykori sikerországa

2020.02.27. 14:15

A hetvenes években még a Közel-Kelet Svájcának nevezett Libanon egyre nehezebb helyzetbe kerül: a hosszan elhúzódó véres polgárháború után a gazdasági pangás időszaka következett, majd jó ideje pénzügyi és adósságválság is sújtja a Földközi-tenger partján fekvő országot, amely mára az államcsőd szélére sodródott. Az utóbbi időszakban ráadásul a politikai helyzet is egyre instabilabbá vált, mert októbertől országszerte egyre erőszakosabbá váló tömegdemonstrációk kezdődtek.

A libanoni államadósságot finanszírozó befektetők most a legrosszabbtól tartanak: története során első alkalommal a közel-keleti állam fizetésképtelenséget jelenhet, miután az elmúlt évek, sőt évtizedek során nem sikerült kezelni az ország pénzügyi és gazdasági nehézségeit. A nemrégiben beiktatott bejrúti kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult, hogy próbáljanak megoldást találni annak az adósságtömegnek a kezelésére, amely alatt az ország rövid időn belül összeroppanhat.

Libanon GDP-arányos adósságrátája 160 százalékos, ami jelenleg világszerte a legmagasabbnak számít. A Földközi-tengeri állam, amelyet 1975-től tizenöt éven keresztül véres polgárháború sújtott, majd tavaly októbertől kezdve hónapokig tartó tüntetések bénítottak meg, napjainkban történetének legsúlyosabb pénzügyi válságán megy keresztül.

Libanoni kormányellenes tüntetők a miniszterelnöki rezidencia felé tartanak Bejrútban január közepénForrás: AFP/Joseph Eid

A hétvégén két tekintélyes hitelminősítő egyidejűleg két-két fokozattal rontotta az ország hosszú távú adósbesorolását, amivel Libanon immár a bóvli kategóriába csúszott le. Így az egykor a Közel-Kelet Svájcának nevezett államot mind a Moody'snál, mind az S&P Ratingsnél tíz fokozat választja el a befektetésre ajánlott kategóriától. Libanon adósbesorolása ma még Argentínánál és a Kongói Demokratikus Köztársaságénál is rosszabb.

A Bank of Beirut alkalmazottai összesöprik a pénzintézet külső üvegfalának maradványait, amit a tüntetők a januári tömegdemonstrációk során betörtekForrás: AFP/Anwar Amro

Nem csoda, ha Nabih Berri, az országgyűlés szóvivője, a kormány hivatalos álláspontját közvetítve legutóbb azt közölte, hogy a jelenlegi helyzetben az adósság átstruktúrálása lenne a legjobb megoldás.Rövid távon az okozza a legnagyobb problémát, hogy március 9-én lejár, vagyis egyre közeleg egy 1,2 milliárd dollár értékű eurokötvény-állomány visszafizetésének a határideje. Majd áprilisban és júniusban újabb lejáratok következnek. Az ország fizetőeszköze, a líra (vagy font), amelynek árfolyamát még 1997-ben a dollárhoz rögzítették, és jelenleg is mindkét fizetőeszközt használják. Libanon külkereskedelmi gondjai miatt, illetve a külpiaci kitettsége okán jó ideje nyomás alá került a font, aminek értéke a használatban teljesen eltávolodott a hivatalos árfolyamtól. A nemzeti deviza az elmúlt időszakban 40 százalékkal értékelődött le.

A libanoni rendfenntartó erők elvezetik a tüntetések egyik résztvevőjétForrás: AFP/Anwar Amro

Elkerülhetetlen az adósság átütemezése - vélekedett a CNBC kérdésére Mohamad Faour, a University College Dublin Libanonnal foglalkozó pénzügyi szakértője, majd hozzátette: Az ország a pénzügyi tartalékaiból tudja csak fizetni a soron következő adósságtörlesztéseket, ami csalhatatlan jele annak, hogy küszöbön áll a fizetésképtelenség. A fő kérdés ma már tehát nem az, hogy bekövetkezik-e az államcsőd, hanem az, hogy mikor?

A libanoni rendfenntartók gumilövedékeket is kilőttek a tüntetőkre idén februárbanForrás: AFP/Anwar Amro

Nafez Zouk, az Oxford Economics szakértője szerint a közel-keleti állam egy bank-, valuta és adósságválság kellős közepén van, ami mély gazdasági krízishez is vezetett. Libanon már hosszú évek óta alacsony gazdasági növekedéssel, magas munkanélküliséggel és egyre jobban elburjánzó korrupcióval szembesül. Ez utóbbi szempontból a Transparency International tavalyi jelentése szerint a 137. helyen áll a vizsgált 180 ország közül.

Napokon belül csődbe mehet egy ország

Napokon belül csődbe mehet az egykor virágzó Libanon: az ország a totális gazdasági összeomlás szélére sodródhat, ha nem sikerül azonnali megoldást találni a gazdasági nehézségekre, és megfékezni azt a napok óta tartó tüntetéshullámot, amely teljesen megbénítja a közel-keleti állam életét - idézik amerikai hírforrások az ország központi bankjának elnökét, Riad Salamét.

Nem csoda, ha mindezek hatására az utóbbi években eltűnt a befektetők országba vetett bizalma és a befektetések elmaradtak. Zouk azt panaszolja, hogy ma dollár alapú gazdaság működik Libanonban, azonban a rendszerben nem maradt több dollár. Nincs fedezet amerikai fizetőeszközben az adósságok törlesztésére, az import fedezésére és a lakosság dollárban tartott bankbetéteinek kifizetésére sem.

Az ország jegybankját több szakértő is azzal vádolja, hogy gyakorlatilag piramisjátékot folytat: az új betétekből tesz szert olyan friss pénzekre, amelyekből finanszírozni tudja a lejáró bankbetétek kifizetését. Ha azonban elapadnak az új források, akkor minden összeomlik.

Összecsapások a libanoni fővárosbanForrás: AFP/Anwar Amro

Libanon jelenleg összesen 30 milliárd dollárnyi adóssággal rendelkezik, amelyen kétharmad-egyharmad arányban osztoznak a helyi bankok és a központi bank, illetve a külföldi befektetők. Zouk végkövetkeztetése rímel a libanoni kormány szándékára, ugyanis szerinte is át kellene struktúrálni ezt a hatalmas adósságtömeget, még mielőtt az ország felélné minden forrását, hiszen akkor már biztosan késő lesz a csődöt elkerülni.