A megállapodás szerint kiterjesztik a kieső bér egy részének közpénzből fedezett pótlására épülő rövidített munkaidő alkalmazásának lehetőségét. A többi között bevezetik, hogy az alkalmazottak mellett a munkaerő-kölcsönzés révén foglalkoztatott munkatársak esetében is igényelhető a támogatás, és visszatérítik a vállalkozásoknak a nem ledolgozott, de mégis kifizetett munkaórák után járó bérre rakodó társadalombiztosítási járulékokat.
A kormány a héten elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a vonatkozó javaslatokat, amelyek így április első felében lépnek majd érvénybe.
A koalíciós egyeztető tanács üléséről kiadott közlemény szerint azt is elhatározták, hogy a kormány rövidesen tárgyalásokat kezd a gazdasági érdekképviseletekkel arról, hogy miként kellene segíteni a bajba kerülő vállalatokat a fizetőképesség megőrzését szolgáló támogatásokkal.
Az Equilor Befektetési Zrt. hírösszefoglalója ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy
a német kormány 12,4 milliárd eurós csomaggal segít a koronavírus által csőd közelébe kerülő vállalatokon 2021 és 2024 között.
A vírus okozta kényszerleállás kifejezetten súlyosan érintette például a Lufthansát. A német légitársaság több ezer járatot függesztett fel, felére csökkentve a kapacitását, ennek ellenére az alkalmazottaknak biztosítania kell a béreket. A cég vezérigazgatója szerint több hónap múlva lesz látható stabilitás a légi forgalomban, további milliárdos árbevétel kiesést okozva.
Olaf Scholz pénzügyminiszter a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak elmondta: egyelőre nem lehet felmérni, hogy milyen gazdasági következményei lesznek a koronavírus-járványnak, az viszont biztos, hogy az államháztartási helyzet "nagyon stabil", és megfelelő alapot kínál ahhoz, hogy ellensúlyozzák a hatásokat, "ha valóban konjunkturális válság keletkezik".
A kormánypártok a járványtól függetlenül is hoztak egy sor gazdaságélénkítő döntést.
A többi között elhatározták, hogy tovább növelik az állami beruházásokat. A szövetségi kormány tavaly 38,17 milliárd eurót (13 ezer milliárd forint) fordított beruházásokra, az idén pedig további 42,91 milliárd eurót. Ezt a növekedési ütemet a 2021-2024-es időszakban is fenntartják, és a szövetségi költségvetés 2019-es többletéből további 12,4 milliárd euróval - évente 3,1 milliárd euróval - emelik a beruházási forrásokat - áll a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) közös közleményében.
A szövetségi költségvetés tavaly 19,2 milliárd eurós többlettel zárt, a tartományokkal, a helyi önkormányzatokkal és a társadalombiztosítási alapokkal együttvéve pedig 49,8 milliárd euró többlet keletkezett, ami a hazai össztermék (GDP) 1,5 százalékának felel meg.