Idén a müzli és a keksz a húsvét slágere

2020.04.09. 07:20

A magyar piacon évente körülbelül 5 milliárd forint értékben 800 tonna húsvéti édesség fogy, elsősorban csokinyúl és csokitojás. Az elmúlt években mindig nőtt a húsvéti édességpiac, és 2017-2018 között különösen nagy ugrás, tízszázalékos forgalombővülés történt. Ez elsősorban a magasabb minőségre váltásból fakadt, nem a tonnák száma gyarapodott ilyen mértékben 

Hiány idén semmiképpen nem lesz húsvéti édességből, mert a kereskedők már jóval a veszélyhelyzet kihirdetése előtt feltöltötték raktáraikat és polcaikat a szokásos mennyiségből, így nem kel attól tartani, hogy valaki lemarad a csokinyúlról, csokitojásról, vagy más húsvéti finomságról, akár hazait, akár importot választ.

IllusztrációForrás: Magyar Édességgyártók Szövetsége

Ebben az évben a Magyar Édességgyártók Szövetsége a húsvéti édességfogyasztás csökkenését valószínűsíti,  mert felméréseik szerint a jelenlegi helyzetben a liszt, olaj, rizs és a konzerv a legnépszerűbb termék, amelyekre akár a szokásos kiadások dupláját is elköltötték, elköltik a vásárlók.

Valószínűleg nem ez lesz az édességgyártók legjobb éve, mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke, hozzátéve, hogy reményei szerint jövőre már más viszonyok között ünnepeljük a húsvétot.

IllusztrációForrás: Magyar Édességgyártók Szövetsége

Várható, hogy a húsvéti élelmiszervásárlásra szánt összegek egy részét másra fordították, továbbá tartalékképzésre is komolyabb lehet a motiváció, mint korábban. Az export most sok irányban korlátozott, vagy egyenesen lehetetlen. A piaci kereslet csökkenésének, negatív hatásainak elsősorban a hazai kis- és középvállalatok kitettek, ezért mind számukra, mind munkatársaik számára elsődleges a cégek életben tartása, a munkahelyek megőrzése, annál is inkább, mert a minél zökkentőmentesebb újraindulás a versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen. 

A leginkább negatív hatásokkal a csokoládé, az impulzus termékek, az exkluzív és exkluzív csatornákon (például belvárosokban, repülőtereken, kávéházakban) értékesített különleges édességek esetén kell számolni, itt a visszaesés terméktől függően a 10-70 százalékot is elérheti. Számos kis és közepes magyar cég fókuszál ilyen jellegű termékekre, ezért az ő megsegítésük létfontosságú.

IllusztrációForrás: Magyar Édességgyártók Szövetsége

A snackek és chipsek piaca stabil. A müzlik, gabonapelyhek és funkcionális szeletek iránt erőteljesen nőtt az érdeklődés A Cerbona székesfehérvári üzemében például új dolgozók felvételével és az üzemidő megnyújtásával reagálnak a megnövekedett igényekre. Keksz fronton is a kereslet növekedéséről számoltak be a szövetség tagjai. A kekszeknél jelenleg az is nagy előnyt jelent, hogy az alapanyagok döntő része hazai, ezért itt a szállításból adódó nehézségekkel kevésbé kell számolni, de az export ebben az esetben is nehéz terep.

Az élelmiszer és ezen belül az édességfogyasztás masszív trendjei remélhetően nem változnak hosszú távon. A minőségi édesség keresése, a tömegében kevesebb, de magasabb értékű termékek vásárlása minden bizonnyal folytatódik, ahogy a helyükre kerülnek majd a dolgok. 

Az élelmiszerek szerepe ezekben a nehéz időkben amúgy is nagyon felértékelődik, akárcsak azoké a pillanatoké, amikor egy kicsit megfeledkezhetünk a problémákról, és megajándékozzuk a hozzánk közel állókat, vagy saját magunkat.

IllusztrációForrás: Magyar Édességgyártók Szövetsége

A szövetség hangsúlyozza, hogy az édességtermelésben is rendületlenül dolgoznak az üzemekben: édességgyártók, szalagmunkások, műszerészek, minőségellenőrök és sokan mások gondoskodnak arról nap mint nap bejárva, hogy folyamatos legyen a gyártás és a vásárlók hozzájuthassanak kedvenc termékeikhez. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK