Egy uniós felmérése szerint a legtöbb fogyasztó nyitott a fenntarthatóbb módon előállított táplálék iránt, de akadályokkal is találkoznak. Az új fehérjeforrások közül a növényi alapúak szóba jöhetnek alternatívaként, a rovarok azonban továbbra sem.

Ön mekkora figyelmet fordít az élelmiszerek kiválasztása során azok előállításának környezeti hatására? Hajlandó-e csökkenteni a vörös hús fogyasztását? - íme két kérdés azok közül, amelyeket feltettek 11 ország fogyasztóinak az Európai Fogyasztói Szervezet (BEUC) által koordinált felmérésben.

A felmérés legfontosabb megállapítása, hogy Európában a legtöbb fogyasztó hajlandó megváltoztatni az étkezési szokásait. Ahhoz azonban, hogy el is érjék ezt, meg kell könnyíteni a fenntartható módon előállított élelmiszerek közötti választást, ideértve az ezekről beszerezhető több információt is.

A felmérés a járvány kitörése előtt néhány hónappal készült, és azt mutatta, hogy a fogyasztók hajlandók a fenntarthatóbb termékek választani. Ezen a járvány minden bizonnyal még tovább javíthatott, hiszen az otthoni főzés vagy a megnövekedett helyi ételek iránti igények akár tartósabb trendet is jelenthetnek, amit a politikai döntéshozók is kihasználhatnak.

A háztartások környezetre gyakorolt hatásait bebolyásoló döntéseknél az élelmiszerek állnak az élen, ezt követi a lakhatás, különösen annak fűtése, továbbá a mobilitás, azon belül is elsősorban a személygépkocsik használata.

A felmérés azt állapította meg, hogy a fogyasztók hajlamosak alábecsülni saját élelmezési szokásaik környezetre gyakorolt hatását, de a legtöbbjük általánosságban tisztában van az étkezési szokások környezeti hatásaival. A fogyasztók kétharmada nyitott az étkezési szokások megváltoztatására is, azonban az ár, az ismeretek hiánya, a nem egyértelmű információk és a fenntartható módon előállított élelmiszerek korlátozott választéka a legtöbb fogyasztót akadályozza a fenntarthatóbb módon előállított élelmiszerek kiválasztásában.

A fogyasztók alig több mint 40 százaléka állította a felmérés során, hogy abbahagyta a vörös hús fogyasztását, például éppen a környezeti aggályok miatt. Azonban a vörös húsok fehérjeforrásait nem rovarokkal vagy laborban előállított hússal pótolnák, hanem inkább növényi alapú hamburgerekkel és tradicionális vegetáriánus ételekkel, mint például hüvelyesekkel.

A képen illusztrációként csicseriborsó láthatóForrás: Shutterstock

 

Monique Goyens, a BEUC főigazgatója úgy kommentálta a felmérés eredményeit, hogy a fogyasztók több információt szeretnének látni az élelmiszerek címkéjén és több olyan termékkel találkoznának, amely fenntartható módon készül. Azonban a szabályozók, az élelmiszer-előállítók és a kiskereskedők az árképzéssel, a marketinggel és sok egyéb tényezővel maguk is ösztönözhetik, hogy melyik élelmiszer terméket vásároljuk meg a másik helyett.

Az ár szinte minden országban az első helyen áll a fenntarthatóbb étkezés akadályai között. A kormányok és a fogyasztói csoportok azonban kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a fogyasztók felismerjék, hogy a fenntartható táplálkozásra nem kell feltétlenül többet költeni. Ennek azonban együtt kell járnia az étkezési szokások megváltozásával, például a húsfogyasztás vagy a pazarlás csökkentésével.

A felmérésben Ausztria, Belgium, Németország, Görögország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország vett részt.

Forrás: Beuc.eu