Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A közölt szám azért is figyelemreméltó, mert az összeg több, mint amennyi a kontinens egészére hivatalosan könyvelt fejleszési támogatásként egy évben beáramlik - hívja fel a figyelmet az Africanews. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciáján közzétett tanulmány ezért a kontinenst "a világ nettó hitelezőjének" nevezi. Ez a megállapítás azért különösen fontos, mert miközben abban nincs vita a közgazdászok között, hogy a kontinens egészét tekintve függ a segélyektől, az egyes helyi szabályozások valóságos adóparadicsomok kialakulását segítették elő. Ezekben nem csak az adózást úszhatják meg sokan, hanem lényegében elrejthetik tőkéjüket a hatóságok elől.
Az adatok szerint Afrika 2013 és 2015 között évente átlagosan 48 milliárd dollár értékben kapott segélyt külföldről és 54 milliárd értékben sikerült külföldi közvetlen befektetésre szert tennie.
A jelentés alapján, a most számított, mintegy 89 milliárd dolláros éves veszteség fele olyan áruforgalmi tételekhez köthető, melyekre az egész világnak szüksége van, és Afrika jelentős exportálójuk. Ilyen például különösen az arany, a gyémánt és a platina. Ezekkel az értékes, fontos nyersanyagokkal kapcsolatban rendre előfordul, hogy a társaságok nem a teljes exportértéktől, hanem annál kevesebbről jelentenek, és zavaros machinációkat folytatnak a kapcsolódó adók és jogdíjak megfiztetésével.
A közel 89 milliárd dollár a kontinens éves GDP-jének majdnem 3,7 százalékát teszi ki.
Egyes civil szervezetek ezért azt javasolják, sokkal szigorúbb szabályok közé kellene szorítani a multinacionális vállalatok működését, többek között abba az irányba terelve őket, hogy nyereségüket a helyi gazdaságokba forgassák vissza. A kieső pénzre nagy szükség lenne, hiszen a különböző egészségügyi és szociális szolgáltatásokban a kontinens egésze még mindig lényegesen rosszabbul áll mint a világ többi része, ami különösen a mostani koronavírus-járvány idején okozhat komoly gondokat.
A Quartz a dokumentum alapján megjegyzi: az ENSZ-jelentésben közölt összeg vélhetően így is alulbecsült, a korrupció, adócsalás, illegális kereskedelem, különféle pénzügyi visszaélések miatt évente kieső gazdasági teljesítmény nagysága ennél valószínűleg jóval nagyobb.
Szakértők szerint az összeg pontosabb meghatározását és így a problémakör még alaposabb megismerését az is hátráltatja, hogy Afrikában számos ország nem szolgáltat vonatkozó adatokat kereskedelmi tevékenységéről. Az 53 országból 45 küldi meg a statisztikai információkat az ENSZ-nek.
Ugyanakkor az ENSZ szerint e hatalmas összeg kiesésének konkrét, kézzelfogható gazdasági vonatkozásai vannak a mindennapokban is.
Ugyanis azokban az országokban, ahol magasabb a különféle zavaros pénzmozgások és tranzakciók aránya, a kormányok 25 százalékkal kevesebbet költenek egészségügyre és 58 százalékkal kevesebbet oktatásra, mint a rendezetebben működő afrikai államok.
