Egy friss ENSZ-jelentés szerint Afrika évente mintegy 89 milliárd dollárt, azaz nagyjából 27 ezer milliárd forintot veszít a legkülönfélébb tiltott vagy a szabályok kijátszásával zajló pénzügyi mozgásoknak köszönhetően. Ezek mögött az arany- és gyémántcsempészettől kezdve az adóelkerülő magatartásig a megkérdőjelezhető gazdasági tevékenységek széles skálája áll.

A közölt szám azért is figyelemreméltó, mert az összeg több, mint amennyi a kontinens egészére hivatalosan könyvelt fejleszési támogatásként egy évben beáramlik - hívja fel a figyelmet az Africanews. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciáján közzétett tanulmány ezért a kontinenst "a világ nettó hitelezőjének" nevezi. Ez a megállapítás azért különösen fontos, mert miközben abban nincs vita a közgazdászok között, hogy a kontinens egészét tekintve függ a segélyektől, az egyes helyi szabályozások valóságos adóparadicsomok kialakulását segítették elő. Ezekben nem csak az adózást úszhatják meg sokan, hanem lényegében elrejthetik tőkéjüket a hatóságok elől.

Az adatok szerint Afrika 2013 és 2015 között évente átlagosan 48 milliárd dollár értékben kapott segélyt külföldről és 54 milliárd értékben sikerült külföldi közvetlen befektetésre szert tennie.

Lottózó munkások egy dél-afrikai bányászvároska egyik helyi üzlete előttForrás: AFP/Marco Longari

A jelentés alapján, a most számított, mintegy 89 milliárd dolláros éves veszteség fele olyan áruforgalmi tételekhez köthető, melyekre az egész világnak szüksége van, és Afrika jelentős exportálójuk. Ilyen például különösen az arany, a gyémánt és a platina. Ezekkel az értékes, fontos nyersanyagokkal kapcsolatban rendre előfordul, hogy a társaságok nem a teljes exportértéktől, hanem annál kevesebbről jelentenek, és zavaros machinációkat folytatnak a kapcsolódó adók és jogdíjak megfiztetésével. 

A közel 89 milliárd dollár a kontinens éves GDP-jének majdnem 3,7 százalékát teszi ki.

Egyes civil szervezetek ezért azt javasolják, sokkal szigorúbb szabályok közé kellene szorítani a multinacionális vállalatok működését, többek között abba az irányba terelve őket, hogy nyereségüket a helyi gazdaságokba forgassák vissza. A kieső pénzre nagy szükség lenne, hiszen a különböző egészségügyi és szociális szolgáltatásokban a kontinens egésze még mindig lényegesen rosszabbul áll mint a világ többi része, ami különösen a mostani koronavírus-járvány idején okozhat komoly gondokat.

A Quartz a dokumentum alapján megjegyzi: az ENSZ-jelentésben közölt összeg vélhetően így is alulbecsült, a korrupció, adócsalás, illegális kereskedelem, különféle pénzügyi visszaélések miatt évente kieső gazdasági teljesítmény nagysága ennél valószínűleg jóval nagyobb.

Egy dél-afrikai platinabánya komplexumának távlati képeForrás: AFP/Anadolu Agency/Shiraaz Mohamed

Szakértők szerint az összeg pontosabb meghatározását és így a problémakör még alaposabb megismerését az is hátráltatja, hogy Afrikában számos ország nem szolgáltat vonatkozó adatokat kereskedelmi tevékenységéről. Az 53 országból 45 küldi meg a statisztikai információkat az ENSZ-nek. Ugyanakkor az ENSZ szerint e hatalmas összeg kiesésének konkrét, kézzelfogható gazdasági vonatkozásai vannak a mindennapokban is. Ugyanis azokban az országokban, ahol magasabb a különféle zavaros pénzmozgások és tranzakciók aránya, a kormányok 25 százalékkal kevesebbet költenek egészségügyre és 58 százalékkal kevesebbet oktatásra, mint a rendezetebben működő afrikai államok.