Botrány várható: negyvenezer konténert üresen küldtek vissza az USA-ból Kínába

(FILES) This file photo taken on September 10, 2016 shows a tug boat pulling away from the Hanjin Greece container ship after it docked for unloading at the Port of Long Beach, California. The largest shareholder in South Korea's Hanjin Shipping has agreed to provide an emergency loan to the cash-strapped firm, sending its share price soaring some 30 percent on September 22, 2016. / AFP PHOTO / DAVID MCNEW

A szállítmányozási vállalatok megtagadták a mezőgazdasági termékek konténerekbe rakodását az év második felében az USA-ban, ehelyett üres konténereket küldtek Kínába, hogy jövedelmezőbb kínai exporttal töltsék meg azokat.

Ahogy arról az Origo is beszámolt, a kínai termékek iránti kereslet olyannyira megnőtt az utóbbi időben, hogy az lényegében globális konténerhiányt okoz, ami erősen megemeli a szállítási költségeket, és növeli a termékek árát is. Az ázsiai hiány Európában és az USA-ban is hiányhoz vezetett, mivel a kínaiak olyan agresszíven próbálják visszaszerezni a szállítási eszközöket, hogy azok a legtöbb esetben üresen mennek vissza a Távol-Keletre. Így is minden egyes Kínába érkező konténerre három induló konténer jut.

Képünk illusztráció Forrás: AFP/David Mcnew

Az előző időszakok azonos hónapjaihoz képest egyértelműen megnőtt az üres exportkonténerek aránya a teljes exporthoz képest.

Négyből három konténer üresen megy vissza Ázsiába.

Az egyik legnagyobb, botránygyanús ügy épp ekörül körvonalazódik: tavaly ősszel New York és New Jersey kikötőjéből

összesen 41 546 konténer mezőgazdasági áruval való megpakolását utasították vissza a szállítmányozók, csak azért, hogy a konténerek minél hamarabb elindulhassanak tengeri útjukra, Ázsiába.

Az így kiesett export összege körülbelül 632 millió dollár. Ezek október-november hónapban feljegyzett esetek voltak. Bár az amerikai agrárexport az év valamennyi hónapjában zajlik, a november-március időszaka azért is különösen kritikus, mert a betakarításokat követi.

A források szerint, a Szövetségi Tengerészeti Felügyelet vizsgálatot indított az ügyben, ellenőrizve a kereskedelmi forgalomról jelzett adatokat, kiemelten vizsgálva azt, hogy tettükkel az amerikai exportrakományt elutasító fuvarozók megsértették-e a szállítmányozási törvényt.

Kína és az USA 2020 januárjában írta alá az amerikai-kínai első fázisú kereskedelmi megállapodást, melyben Kína vállalta, hogy

az elkövetkezendő két évben 200 milliárd dollárral emeli amerikai importjának értékét.

Azonban az amerikai export csak akkor tekintendő befejezettnek, ha az áru meg is érkezett a célországba, mely a jelenlegi helyzetben nem valósul meg.

A jelenlegi helyzet túlmutat a kereskedelmen, mivel rengeteg élelmiszerrel kapcsolatos árumozgatás hiúsul meg, ez pedig előbb-utóbb élelmezési válságot is előidézhet. Ezen túlmenően pedig erősen - és hátrányosan - érinti az USA gazdaságát is.

Az amerikai farmerek 2019-ben 136,1 milliárd dollárral járultak hozzá az USA GDP-jéhez,

az ehhez kapcsolódó iparágak, például a feldolgozóipar, raktározás vagy szállítmányozás, 1109 milliárd dollárral. Ez pedig jelentős összeg, az ország GDP-jének 5,2 százaléka.