Bár a fentiek alapján továbbra is úgy tűnhet, hogy a BNPL valójában csak egyfajta kamatmentes hitelkártyás fizetés, van egy nagyon fontos különbség ennél a megoldásnál a megszokott banki hitelezési szolgáltatásokhoz képest.
A BNPL ugyanis hivatalosan nem minősül hitelnek, legalábbis az angolszász országokban, ahol (kontinentális európai szemszögből) a pénzügyi szabályozások elég lazák ezekhez a szolgáltatásokhoz.
Ez pedig azzal a következménnyel is jár, hogy
a szolgáltatónak nem kell megfelelnie a hitelezésre vonatkozó jogszabályoknak, vagyis például nem kell hitelképességi vizsgálatot végeznie.
Ráadásul az USA-ban a BNPL „adósság" nem is befolyásolja a vásárló általános hitelképességét más hitelfelvétel esetében.
A Fitch Ratings elemzői épp ezért arra figyelmeztettek, hogy nem kizárt, hogy jelentősen megnőhet az amerikai hitelkártya-adósság a következő időszakban, mivel sokan így fizetnék majd a BNPL részleteket.
Ha pedig valaki több különböző BNPL szolgáltatóval is vásárol, majd közben plusz hiteleket is felvesz, és mindezek együtt szinte teljesen követhetetlenek lesznek a pénzügyi cégek számára, az akár nagyon komoly hitelválságot is előidézhet a lakosság körében
– mondják a Fitch elemzői.
Ráadásul mindez a vállalatoknak is gondot okozhat, ha a vásárló egyszerűen nem tud fizetni. Egy lefelé tartó spirál esetén pedig az egész rendszer elmehet a „vásárolj most, ne fizess később" konstrukció irányába – mondta némi szarkazmussal a CNBC-nek Stephen Biggar, az Argus Research pénzügyi kutatócég igazgatója.
A kockázat pedig már most adatokkal is alátámasztható. Például az ausztrál pénzügyi felügyeleti hatóság novemberi adatközlése szerint
a megelőző évben a BNPL konstrukciót használó vásárlóknak a 15 százaléka volt kénytelen új hitelt felvenni, hogy fizetni tudja a BNPL részleteket.
A Fitch emellett idézi egy vezető brit bank jelentését is, amelyből kiderült, 660.000 ügyfelük élt BNPL-konstrukcióval, és közöttük 10 százalék volt azok aránya, akik ugyanabban a hónapban túllépték a folyószámlahitel-keretüket.
Bár Európában a Klarna a legjelentősebb BNPL-szolgáltató, a közép-kelet-európai régióban is megjelent már hasonló vállalkozás. Két éve a cseh Twisto nevű BNPL startup 14 millió eurónyi tőkét szerzett a befektetőktől, és olyan nagy szereplők is beálltak mögé, mint az ING Bank. Nemrég pedig
a vállalat újabb 16 millió eurót vont be, és az 1,6 millió ügyféllel rendelkező cég Csehország és Lengyelország után megkezdené a romániai terjeszkedést is.
A Twisto vezetője, Michal Šmída pedig úgy nyilatkozott, hogy a régiós szabályozás jelentősen szigorúbb, mint az angolszász országokban, ami előnyt jelenthet számukra a nagy nemzetközi versenytársakkal szemben.
Magyarországon szintén a szigorú szabályozás lehet az egyik oka annak, hogy a pénzügyi technológiai cégek nem jelentek meg BNPL szolgáltatással. Itthon ugyanis a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény kimondja, hogy pénzkölcsönnyújtás „a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni."
Emellett a magyar szabályozás szerint pénzkölcsönt csak pénzügyi vállalkozás vagy hitelintézet nyújthat, illetve bizonyos megkötések mellett pénzforgalmi és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény.
Utóbbiak kapcsán viszont az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy
a hitel és pénzkölcsön nyújtása kizárólag az intézmények saját pénzeszközeiből történhet, és kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat."
Vagyis ha hazánkban is elkezdenének terjedni a konkrét BNPL-szolgáltatások, az mindenképpen izgalmas szabályozói kérdéseket vetne föl, elsősorban a hitelnyújtás definíciója kapcsán.
Magyarországon egyébként a MasterCard nyújt hasonló megoldást, a 20.000 forint értékű részletfizetési szolgáltatásával – az OTP és az Erste Bank ügyfelei részére.
A szabályozási kérdés tehát a jövőben biztosan hatalmas kihívást jelent majd az egész BNPL-szektornak. Különösen, hogy a brit pénzügyi felügyelet már jelentésben hangsúlyozta, hogy sürgősen szabályozni kell a piacot, Ausztriában pedig eljárás is indult a Klarna ellen.
Mindemellett pedig az elemzői vélemények arra is rámutatatnak, hogy az egész szektor egyszerre kínál egy rendkívül izgalmas fizetési megoldást, de közben nagyon komoly kockázatokat is magában foglal.
Az viszont teljesen világos, hogy a fogyasztói igény megvan rá, sőt, egyre növekszik, aminek következtében a BNPL-szolgáltatások is terjednek.
Hogy valóban ez fogja-e forradalmasítani a hétköznapi vásárlásokat, az egyelőre nyitott probléma, így jelenleg a címben megfogalmazott kérdést sem lehet kizárólagos érvénnyel megválaszolni. Ám jelenleg úgy tűnik, a következő évek egyik legizgalmasabb pénzügyi technológiai trendjéről van szó a cikkünkben bemutatott koncepció kapcsán.