Égető hiány van Kínában gyári munkásokból és marketing-szakemberekből

Eddig ismeretlen fogalom volt Kínában a visszaesés

Bajban vannak a kínai feldolgozóipar vállalatai, ugyanis egyre nehezebben találnak munkaerőt. Kínában tehát kezd rendszerszintű problémát jelenteni a gyári munkások hiánya.

A kínai kormány nyilvánosságra hozta a negyedik negyedévre vonatkozó adatait a legnagyobb munkaerőpiaci-hiányt mutató pozíciókról illetve munkakörökről. A 100-as lista több mint harmadát, 36 százalékát, a feldolgozóipar adja, vagyis ezen a területen igen jelentős a munkaerőhiány – írja a CNBC az illetékes kínai minisztérium adatai alapján.

Ráadásul 15 olyan új pozíció került fel a listára, amely a feldolgozóiparhoz köthető.

A lista élén marketinges álláshelyek állnak, melyeket higiénés szakemberek, és a biztonsági őrök követnek.

Mindent összevetve a legnagyobb hiányt adó pozíciók esetében 1,418 millió nyitott álláshely volt a tavalyi negyedik negyedévben, ami 100 ezerrel több, mint a megelőző negyedévben mért 1,316 millió betöltetlen pozíció. Közben az álláskeresők száma enyhén csökkent ugyanebben az időszakban.

Egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány a kínai gyárakban Forrás: Getty Images/Lucas Schifres

Az általános munkaerő-piaci átalakulást két jelenség fűti:

• Egyfelől Kína kevésbé fejlett térségei rendkívüli sebességgel fejlődtek az elmúlt években, számos helyen megszűnt a statisztikai értelemben tekintett szegénység, a fiatalok jelentős része a nagyobb városokban képzeli el boldogulását.
• Másfelől számos vidéken élő kínai döntött úgy, hogy nem megy vissza a városokba dolgozni a tavalyi év nem várt alakulása után, miután a koronavírus-járvány komoly visszaesést hozott a gazdaságban 2020 elején.

Ez utóbbit támasztja alá, hogy a vidékről származó városi munkások száma 5,17 millió fővel 285,6 millió főre csökkent tavaly.

Közben a városi munkanélküliségi ráta stabilan tartotta magát 5,2 százalékon decemberben, ami csökkenésnek számít a februárban mért, 6,2 százalékos rekordhoz képest.

Mindazonáltal a CNBC megjegyzi, hogy számos nemzetközi elemző igen kritikus a hivatalos kínai munkaerő-piaci adatokkal kapcsolatban.

Az állami adatközlés szerint tavaly 11,86 millió városi álláshely keletkezett, lenyomva a kormány által célként kitűzött 9 milliós szintet. Ez azonban még mindig elmarad a 2019-re jelentett 13,52 milliótól.