A magyar termőföld jó állapotban van nemzetközi összehasonlításban

Hajdúszoboszló, 2019. októbar 17. A betakarítás utolsó, jelentősebb szántóföldi munkája a széna, szalma, kukoricából sodort bálák összegyűjtése, elszállítása. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Magyarországon a talaj, a termőföld jó állapotban van nemzetközi összehasonlításban - hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán a Talajbiológiai eredmények és lehetőségek a mezőgazdaságban címmel rendezett konferencián, Budapesten.

A rendezvény nyitóelőadásában Feldman Zsolt rámutatott arra, hogy a talaj állapotára negatívan hat a klímaváltozás, de az is, ha a gazdálkodó nem a megfelelő technológiát választja a műveléshez.

Kulcskérdésnek nevezte a talajerő-utánpótlást, amelyhez összetett tudás, technológia, és innováció kell.

Feldman Zsolt ismertette, hogy Magyarországon mintegy 500 ezer hektáron használnak talajoltóbaktérium-készítményeket, a gazdák körülbelül 11 százaléka. Hangsúlyozta, a kormány segíti a termelőket abban, hogy a talajélet erősítéséhez, serkentéséhez a megfelelő technológiát alkalmazzák.

Felidézte, hogy a Magyar Talajvédelmi Szövetség és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közös vizsgálatot indított három évvel ezelőtt a baktériumos talajoltás hatékonyságának mérésére. Az eredmények azt mutatják, a talajoltásnak termésnövelő és minőségjavító hatása van a növénykultúrákban, az adatok alátámasztják a mikrobiális oltóanyagok hatékonyságát, a talajoltás szükségességét.

Illusztráció Forrás: MTI/Oláh Tibor

Feldman Zsolt elmondta:

A talajt megfelelő szabályozással és ösztönzéssel is védeni kell, ezek kombinációja hozhatja azt, hogy a magyar termőföldeken a talaj egészséges legyen.

Kitért arra is, hogy Magyarország aktívan bekapcsolódott több európai uniós agrárprojektbe is, köztük az Európai Innovációs Partnerség (EIP-AGRI) programba, amely segít az innovációval és a mezőgazdasággal kapcsolatos új és meglévő tudás terjesztését.

Arról is beszélt, hogy a 2023 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) tervezésénél fókuszban van a környezeti elemek fenntartható alkalmazása, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a mostaninál jóval több területen valósuljon meg a talaj helyreállítása.

A Valor i2b Központ és a Magyar Mikrobiológiai Társaság (MMT) talajbiológiai szakosztálya konferenciáján a talaj biológiai védelemének fontosságára hívták fel a figyelmet, és bemutatták az ezzel összefüggő legújabb kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását.