Egyre fontosabbak a támogatott hitelek

hitel, hitelvállalás, hitel vállalás, hitel ügyintézés, hitel felvétel, ügyintézés, illusztráció
Businessman or lawyer accountant working financial investment on office, using calculator analysis finance document report real estate and home loan insurance.
Vágólapra másolva!
Több mint 80 százalékkal emelkedett tavaly a támogatott lakáshitelek szerződéseinek összege Magyarországon, ami a csoknak és az október óta elérhető zöldotthonhitelnek egyaránt köszönhető. A 2021-ben kihelyezett összes lakossági hitelnek pedig csaknem az egyharmadához kapcsolódott valamilyen állami ösztönző.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt évben is nagyon fontos szerepet játszottak az állami támogatások a lakossági hitelpiacon - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint 2021-ben összesen 262,8 milliárd forint értékben kötöttek támogatott lakáshitel-szerződéseket a magyar háztartások, ami több mint 81 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi 145,1 milliárdot. Ez azt jelenti, hogy

a múlt évben felvett lakáshitelek 20,2 százalékához kapcsolódott már valamilyen állami támogatás,

miközben 2020-ban még 15,6 százaléknál járt ez az arány. Mindezek alapján a csoknak, az otthonfelújítási kölcsönnek és a zöldotthonhitelnek is kiemelt szerepe volt abban, hogy 2021-ben bő 40 százalékkal tudott növekedni a lakáshitelek hazai piaca, meghaladva ezzel az 1300 milliárd forintos volument.

A tavaly felvett lakáshitelek 20,2 százalékához kapcsolódott már valamilyen állami támogatás Forrás: Shutterstock

Ami a fogyasztási hitelek piacát illeti, ott a 2019. júliusi bevezetése óta a babaváró kölcsön számít az egyik meghatározó konstrukciónak. Ebből az MNB adatai szerint több mint 550 milliárd forintnyit vettek fel a jogosultak, ami ugyan már elmaradt az egy évvel korábbi 618 milliárdtól, ám az összes fogyasztásihitel-szerződésnek még így is csaknem a 45 százalékát adta. Mindezek nyomán

a magyarok összesen több mint 813 milliárd forintnyi támogatott hitelszerződést kötöttek 2021-ben,

ami a teljes (folyószámlahitelek nélkül számított) volumen 32 százalékát tette ki, vagyis a háztartások új kölcsöneire fordított majdnem minden harmadik forinthoz kapcsolódott valamilyen állami támogatás.

A támogatott konstrukciók tetemes súlya persze egyáltalán nem meglepő az új lakossági hitelszerződéseknél, hiszen soha nem látott nagyságú az a paletta, amelyből válogathatnak a háztartások: ha a csok különböző változatait csak egynek tekintjük, akkor is négy olyan, széles rétegek által elérhető termék él a piacon, amelyhez kapcsolódik valamilyen ösztönző. Mindezek tükrében várhatóan az idei évben is fennmarad az állami ösztönzők támogató hatása a lakossági hitelpiacon.

A Magyar Nemzeti Bank Lakáspiaci jelentése szerint egyébként 2015 óta a családokat csaknem 1400 milliárd forintnyi lakáscélú forráshoz juttatták. Ennek 47 százalékát a csokhoz kapcsolódó kölcsön, 45 százalékát a csok vissza nem térítendő milliói, 8 százalékát pedig az adó-visszatérítések adták. Ezen túlmenően a babaváró támogatások jelentős része, becslések szerint mintegy 1100 milliárd forint is lakáscélt támogatott. (Piaci becslések szerint a babavárót igénylő családok a kölcsön nagyjából 70 százalékát lakáscéljaik megvalósítására fordítják.)

– áll a jelentésben.