A Kenyan vendor carries second-hand shoes (locally known as mitumba) at the Gikomba open-air market on June 25, 2012, in Nairobi. Local dealers welcomed Kenya's Finance minister Njeru Githai's move to lower import duty on " Mitumba" in this year's budget read two weeks ago. However, trade experts say the reduction on import duty, will put over 270,000 jobs in the cotton industry at risk and lives of farmers as well. AFP PHOTO/SIMON MAINA / AFP PHOTO / SIMON MAINA
Vágólapra másolva!
Miközben a globális ruhaipar igyekszik csökkenteni a hulladékképződést, az afrikai országok továbbra is szenvednek a gazdag országokból érkező használt ruháktól. Vannak azonban kezdeményezések, amelyek próbálnak javítani az állapotokon.
A Kenya fővárosában, Nairobiban található Gikomba piac a használt ruhák központja. A kereskedők üzleti lehetőségnek tekintik, hogy újrahasznosítják és eladják a nyugati márkák által gyártott ruhadarabokat. Sok helyi lakos kizárólag ebből tartja el magát és a családját.
A legszegényebbek pedig a textilhulladékok között kutatnak, hogy a jobb állapotban lévő ruhákat kimossák, és eladják, egy részüket pedig ők maguk hordják.
Noha a textíliák egyre terjedő újrahasznosítása csökkenti a hulladékképződést, azonban a puszta mennyiség önmagában is nehezen kezelhető problémát okoz – írja az Africanews.
A Gikomba piac a használt ruhák egyik legnagyobb afrikai kereskedési központja Forrás: AFP/Simon Maina
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) már többször is kritikusan nyilatkozott a textilipar környezetre gyakorolt hatásáról.
A szervezet szerint a ruhaipar felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 8 százalékáért. Mindeközben a világon évente 460 milliárd dollár értékű használható ruhát dobnak ki.
A környezetvédelmi szervezetek hangsúlyozzák, hogy a gazdagabb országok olyan államokat használnak hulladéklerakónak, mint például Kenya, ahol olyan szemetet helyeznek el, melyet ők maguk nem tudnak újrahasznosítani. Mivel pedig ezek a ruhák jelentős részben fosszilis tüzelőanyagokból előállított szintetikus szálakból készülnek, súlyosan károsítják a környezetet.
Tovább fokozza a problémát, hogy a szubszaharai országok csak nagyon nehezen tudják korlátozni például az Egyesült Államokból érkező használt ruhák importját.
A kereskedelmi megállapodások ugyanis az USA javát szolgálják, mivel így az afrikai országok többet importálnak, mint amennyit exportálnak.
Ez pedig a helyi ruhaipar helyzetét is jelentősen megnehezíti. A szervezetek elemzése szerint egyébként az importált használt ruháknak mintegy 30-40 százaléka, vagyis nagyjából 74 ezer tonna végzi a szemétben. Csak Kenya évente több mint 200 millió kilogramm használt textíliát importál.
Sokan élnek a nyugati használt ruhákból Kenyában, de egyre nehezebb megküzdeni a szennyezéssel Forrás: AFP/Anna Kerber
Az egyik lehetséges megoldás a textíliák helyi újrahasznosítása. Ezen dolgozik például az Africa Collect Textiles nevű, nairobi székhelyű szervezet is. A vállalkozás évi 50 ezer eurós bevétellel és 16 főállású alkalmazottal rendelkezik.
A célja pedig az, hogy a textilhulladékot szőnyegekké, tolltartókká és más termékekké dolgozza fel, melyeket aztán Svájcba, Németországba és Hollandiába exportál.
A vállalat eddig 35 leadóhelyet hozott létre, ahol az emberek leadhatják a már nem használt ruháikat. A cég azonban egyelőre csak pamutruhákat gyűjt.
Miközben világszerte indultak tehát kezdeményezések a ruhaipari hulladékképződés csökkentésért, az afrikai országok továbbra is súlyosan szenvednek a gazdag országokból érkező szeméttől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
