KSH: 4 millió 687 ezer volt a foglalkoztatottak száma decemberben

A 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 2021 decemberében 4 millió 687 ezer volt. A 2021. október-decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 688 ezret tett ki, ami 65 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elsődleges munkaerőpiacon nőtt a foglalkoztatottság, míg a külföldön dolgozók száma csökkent - emelték ki.

A KSH közlése szerint 2021-ben - az év egészét tekintve - a foglalkoztatottak átlagos száma 31 ezerrel, 4 millió 635 ezerre emelkedett, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 73,1 százalék volt, 1,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Képünk illusztráció Forrás: Shutterstock

A foglalkoztatást tekintve Budapesten volt a legkedvezőbb a helyzet a 15–64 évesek körében, ahol a ráta értéke 79,6 százalék volt, míg a legalacsonyabb érték (67,7 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte. Az előző év azonos időszakához képest minden régióban nőtt a foglalkoztatási ráta, a legjelentősebben Budapesten (2,2 százalékponttal), míg a legkevésbé (0,4 százalékponttal) Észak-Magyarországon - írja a KSH.

2021-ben az egy évvel korábbihoz képest:

• A foglalkoztatottak létszáma 31 ezer fővel, 4 millió 635 ezerre nőtt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 58 ezer fővel emelkedett, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók létszáma 6 ezerrel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké pedig 21 ezer fővel csökkent.
• A foglalkoztatottak közül 4 millió 535 ezren tartoztak a 15–64 évesek körébe, a korcsoport foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal, 73,1 százalékra nőtt. A férfiak körében 0,9 százalékponttal, a nők esetében 1,4 százalékponttal nőtt a ráta értéke, a férfiaké 77,9, a nőké 68,2 százalékra emelkedett.
• A 15–24 évesek kivételével – akik körében 0,5 százalékpontos csökkenés volt tapasztalható – a fő korcsoportok mindegyikét a foglalkoztatási ráta növekedése jellemezte. Legjelentősebb emelkedés az 55–64 éves korcsoportban volt megfigyelhető, foglalkoztatási rátájuk 3,2 százalékponttal, 62,8 százalékra nőtt, míg a 25–54 éves népesség rátája 0,7 százalékponttal, 87,0 százlalékra emelkedett.

Ismét közel a teljes foglalkoztatottság

A munkaerőpiac stabilan visszatért a járvány kitörése előtti magas foglalkoztatási szinthez - állapították meg a legfrissebb adatok alapján az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A munkaerőhiányos helyzet azonban bérversenyt vált ki, amely szítja az inflációt, a csaknem teljes foglalkoztatottság pedig az extenzív növekedési fázis végét is jelzi a hazai munkaerőpiacon - jelezték.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában kiemelte: továbbra is csúcson a hazai foglalkoztatottság. A magyar munkaerőpiac immár kifejezetten stabilan visszatért a válság előtti állapotába, hónapról-hónapra rekord magas a foglalkoztatottsági szint és nemzetgazdaság szerte egyre erősebb a munkaerőhiány és a bérverseny, ahogy a pandémiás időszak előtt is jellemző volt.
A Takarékbank várakozása szerint a tavalyi 4,1 százalék után idén 3,2 százalékos lehet az éves munkanélküliségi ráta.

A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárult a munkahelyek megőrzéséhez

- jegyezte meg a szakértő.

Az egyre feszesebb munkaerőpiac a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal még mindig nem épült fel teljesen: továbbra is jelen van a globális alapanyaghiány, kapacitáshiány és a jelentős energiadrágulás is nehezíti a vállalatok termelési szintjének helyreállását - emlékeztetett.
A teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, ami egyben az extenzív növekedési fázis végét is jelzi a hazai munkaerőpiacon - állapította meg Horváth András.

Regős Gábornak, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetőjének sem okozott meglepetést a decemberi foglalkoztatási adat, amely az előző hónapokban megszokott magas szinten stagnált, míg éves alapon érdemi bővülés figyelhető meg. Ez azt is jelenti, hogy amíg a járványhelyzet a gazdaságot érintő érdemi korlátozások nélkül kezelhető, addig a foglalkoztatási szint magas tud maradni.

A negyedik negyedéves adatokból megállapítható, hogy az éves bővülés továbbra is az elsődleges munkaerőpiachoz köthető. A külföldön dolgozók száma azonban az előző hónapokban látottaknál mérsékeltebb csökkenést mutatott.

Regős Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy a foglalkoztatási rátában területi összehasonlításban érdemi különbségek vannak, a legkisebb és legnagyobb érték közötti eltérés több mint 10 százalékpont.

Ez azt is jelenti, hogy egyes térségekben még van tartalék, bár ez a tapasztalat és a megfelelő képzettség hiányában nehezen kiaknázható.

A jelentős területi különbségek és az ezzel párhuzamosan alacsony munkanélküliség arra is rámutat, hogy az ország területének érdemi részén a gazdasági fejlődést a foglalkoztatás bővülése már nem tudja segíteni, ahhoz a termelékenység növelése, a magasabb hozzáadott érték előállítása jelentheti az utat.