9 új város, amelyeket az évtized végére 10 milliónál többen laknak majd - galéria

Kuwait, felhőkarcoló, köd
This aerial view shows Kuwait City's al-Hamra tower (R), the headquarters of The National Bank of Kuwait (C) and the al-Rayah tower (L), caught in heavy fog early on January 13, 2022. (Photo by YASSER AL-ZAYYAT / AFP)
Vágólapra másolva!
Néhány évszázaddal ezelőtt még szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy bárki is olyan városban éljen, ahol a népesség meghaladja a 10 millió főt. Az 1930-as években azonban New York - vonzáskörzetével együtt - átlépte ezt a bűvös határt, és azóta egyre több település lélekszáma emelkedik a 10 millió fölé. Napjainkban már 32 ilyen megaváros van, amelyek összesen kb. 545 millió embernek adnak otthont. A becslések szerint 2030-ra ez a szám tovább emelkedik, ennek kapcsán összeállításunkban a jövő megapoliszait mutatjuk be. Vagyis azokat a városokat, amelyek az évtized végére belépnek a 10 milliós lakosságszámú települések klubjába.
Vágólapra másolva!

A történelem során az iparosodó társadalmakban a munkahelyek és az élhetőbb jövő kilátása tömegesen vonzotta az embereket a vidéki területekről a feltörekvő városokba, és a 20. század közepén - amikor az első mai értelemben vett metropoliszok létrejöttek - egyszeriben az üzleti élet és a lehetőségek központjaivá váltak.

A városi élet vonzereje pedig úgy tűnik ma sem kopott meg, ugyanis az urbanizáció, azaz a városiasodás továbbra is folytatódik, sőt gyorsabb, mint valaha.

Míg 1900-ban a világ lakosságának mindössze 15 százaléka volt városlakó, ma az emberiség több mint fele él ezeken a területeken, 2030-ra pedig ez a szám várhatóan eléri a 60 százalékot.

Lakáskomplexum egy kínai nagyvárosban Forrás: Imaginechina via AFP/Stringer

Egyébiránt a legtöbb magas jövedelmű országban, köztük az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Ausztráliában és a Közel-Keleten a lakosság több mint 80 százaléka városi területeken lakik. Ezzel szemben

az alacsony jövedelmű régiók lakosainak többsége még mindig vidéki környezetben él, így az urbanizáció itt még erőteljesebb.

Valószínűleg ez a fő oka annak, hogy a legtöbb feltörekvő megaváros a fejlődő országokban található.

Az alábbi galériában megmutatjuk, hogy az ENSZ becslései szerint 2030-ra mely települések válnak megavárossá, - azaz 10 millió főnél népesebbé - valamint a jelenlegi lakosságszámot is feltüntettük:

megacity, Dar es Salaam
Ahmedabad, Ahmadábád, India
megacity, Luanda
Ho Si Minh-város, Vietnám
Teherán, Irán
Nanjing, Nanking, Kína
Csengdu, Chengdu, Kína
London, Egyesült Királyság
Szöul, Dél-Korea
megacity, Dar es Salaam
Ahmedabad, Ahmadábád, India
megacity, Luanda
Ho Si Minh-város, Vietnám
Teherán, Irán
Nanjing, Nanking, Kína
Csengdu, Chengdu, Kína
London, Egyesült Királyság
Szöul, Dél-Korea
megacity, Dar es Salaam
Ahmedabad, Ahmadábád, India
megacity, Luanda
Ho Si Minh-város, Vietnám
Teherán, Irán
Nanjing, Nanking, Kína
Csengdu, Chengdu, Kína
London, Egyesült Királyság
Szöul, Dél-Korea

A lista városai közül jelenleg Luanda, az angolai főváros bír a leggyorsabban gyarapodó népességgel, a prognózisok szerint azonban 2030-ig így sem lesz akkora, mint Kairó, amely várhatóan az évtized végére Afrika legnagyobb megavárosává válik, kb. 29,8 millió lakossal.

Az előrejelzések szerint 2030-ra várhatóan Jakarta lesz a világ legnagyobb megapolisza, 35,6 millió lakossal.

A szakértők szerint, míg egyre több település válik megavárossá, ezzel párhuzamosan a meglévők is tovább növekszenek.

Habár a megapoliszok rengeteg lehetőséget rejtenek magukban, de olyan problémákkal is meg kell küzdeniük, mint például a túlzsúfoltság, a forgalmi dugók, a levegőszennyezés és a jövedelmi egyenlőtlenségek. (A képen India fővárosa, a 32 milliós Újdelhi látható.) Forrás: Shutterstock

Ezért a várostervezőknek és politikai döntéshozóknak egyre sürgetőbb, hogy választ találjanak a kérdésre, miszerint hogyan lehet az ilyen léptékű urbanizációt fenntarthatóvá tenni.

Cikkünk kiemelt képe illusztráció kuvaiti felhőkarcolókról.