Rendkívül sikeres volt a jegybank Növekedési Hitelprogramja (NHP), az indulásakor több szempontból is úttörő jellegű volt, és éppen a napokban-hetekben folyósítják az utolsó tételeit - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Hitelezési fordulattól a zöld átmenetig című NHP-tanulmánykötet bemutató sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.

Patai Mihály hozzátette: ezzel a programmal sikerült megakadályoznia az MNB-nek a hitelpiaci összeomlást, ami akkoriban "a bankrendszer fenyegető réme volt".  A 2008-2009-es válság után a régióban és az EU-ban csak Magyarországon nem állt vissza a vállalati hitelezés a válság előtti szintre, és ha ez tartós maradt volna, akkor az óhatatlanul hitelpiaci összeomláshoz vezetett volna. A program a magyar pénztörténet fontos eleme, és egyre fontosabbá fog válni az évek múlásával - mutatott rá.
Patai Mihály kiemelte: több tízezer vállalat jutott olcsó forráshoz a programmal, aminek elévülhetetlen érdemei vannak.

A program szerinte jelezte a jegybanki szerepvállalás megváltozását. Egy a magyarhoz hasonlóan kis és közepes ország jegybankja általában "követő jellegű monetáris politikát folytat", vagyis igyekszik alkalmazkodni a vezető jegybankok stratégiájához. Ezzel a programmal az MNB "aktivista jegybankká vált", és ez azóta is jellemző vonása lett, például tavaly Európában elsőként indította el a monetáris szigorítást.Felidézte: 2013-ban, amikor a jegybankelnök megkereste őt a program előkészületeivel kapcsolatban, akkor pesszimista volt a sikert illetően, és a bankszövetség akkori elnökeként megpróbálta lebeszélni az elindításáról. Végül Matolcsy Györgynek igaza lett, a programmal - amelynek a lebonyolításában több ezer pénzügyi szakértő vett részt a bankok és az MNB oldaláról - jelentős lépést tettek előre - mondta.

Patai Mihály, az MNB alelnökeForrás: MTI/Máthé Zoltán

Pulai György, az MNB igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a nulláról kellett felépíteni a célzott programot, amelynek a fő jellemzője az adaptivitás, a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodás. Mindig az aktuális igényekhez igazították-finomhangolták a feltételeket a kereskedelmi bankok javaslatai alapján.

Összegzése szerint az NHP több szakaszában mintegy 6.400 milliárd forintot közvetítettek 75 ezer hazai vállalkozásnak, 165 ezer ügyletben, a volumen több mint fele beruházási célokat szolgált. A programok reálgazdasági hatása jelentős: az adataik szerint a GDP-hez mintegy 5,3 százalékponttal járultak hozzá 2013 és 2021 között. A legtöbb NHP-forrás a kereskedelem, mezőgazdaság és a feldolgozóipari ágazatokhoz került.

Az első szakaszban, 2013 június és augusztus között jelentős, 411 milliárd forint értékű devizahitel-kiváltás történt, ami csökkentette a cégek kamatterheit. A kihasználtsága mintegy 700 milliárd forint volt, 7 ezer cég 10 ezer ügyletben kaphatott forrást - mondta.

Ezt követte 1.425 milliárd forintos kerettel a második szakasz 2013 október és 2015 december között, amelyben az új hiteleket preferálták. Minden második beruházási hitel 10 millió forint alatti volt, a mikrovállalkozások kerültek előtérbe. A harmadik, 685 milliárd forint kihasználtságú szakasz 2016 január és 2017 március között célzottabb volt, csak beruházásokra lehetett igénybe venni, 14 ezer kkv jutott forráshoz - ismertette. A csökkenő maximális hitelösszeg növelte a kisebb szereplők részarányát: 57-ről 75 százalékra nőtt a mikrovállalkozások aránya - mondta, jelezve: a kedvező devizafinanszírozást is elérhetővé tették.

Felidézte, hogy a 2019-ben ismét elindult NHP Fix konstrukcót a vállalati hitelezés szerkezetének egészségesebbé tételét szolgálta, kihasználtsága 564 milliárd forint volt. Azután a Covid19-járvány kitörésekor vezették be az NHP Hajrá-t!, ez 3 ezer milliárdos kerettel a cégek széles körének lett elérhető, és több mint 40 ezer kkv-t juttatott forráshoz, a válságkezelés legfontosabb eszköze lett.A bemutató után rendezett kerekasztal-beszélgetésen a banki vezetők azt emelték ki, hogy az NHP neutrális feltételrendszere miatt a vállalatok széles köréhez elért, szektorsemlegesen segítette a fejlődést, gyorsan hitelhez jutottak. Ádám Imre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökhelyettese szerint 2,5 százalékos kamaton először meglepődtek, azután számos sikertörténet született, ami ösztönzőleg hatott a teljes kkv-szektorra.