A DIW Berlin (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) elnöke úgy véli, hogy a bruttó hazai termék (GDP) az év elején még lehetségesnek tartott idei 4,5 százalékos idei növekedéséből legfeljebb másfél százalékos éves növekedés maradhat meg az év végére - elsősorban a februárban kezdődött háború gazdasági következményei miatt. "És akkor még csak az idei évről beszéltünk" - jegyezte meg.
Szerinte a negatív következményekkel az elkövetkező két-három évben is számolni kell. "Amíg valóban függetlenítjük magunkat az orosz gáztól" - mondta Fratzscher. Ez legalább 2025-ig el fog tartani - tette hozzá.
Emiatt a bruttó hazai termék nagyjából négy-öt százalékpontos veszteségével kell számolnunk úgy három éven át"
- mondta Fratzscher, ami szerinte nagyjából 150-200 milliárd euróval csorbíthatja a gazdasági teljesítményüket.
Fratzscher "magas és egyre fokozódó" recessziós kockázatot lát a téli félévre vonatkozóan. Már a mostani nyári negyedévben is csökkenő gazdasági teljesítményre lehet számítani a véleménye szerint, ami "az ősszel és a jövő év elején is folytatódhat".
Mély recessziótól azonban nem tart a DIW közgazdásza, olyan drámai mértékűre semmiképpen sem, mint a koronajárvány kezdetén.
A recessziónak egy szokatlan formájára kell számítanunk, amelyben nem a munkanélküliség növekedése jelenti a legfőbb veszélyt, hanem a lakossági fogyasztás csökkenése és emiatt széles tömegek életszínvonalának a romlása"
- mondta Fratzscher, megjegyezve, hogy mindemellett a gazdasági aktivitást közel kétmillió betöltetlen álláshely is fékezi.
A recesszió kockázatát a magas energiaárakra vezeti vissza a DIW vezére.
Ez ahhoz vezet, hogy a vállalatok kevesebbet fektetnek be, és mindenekelőtt a fogyasztók kevesebbet fogyasztanak. A lakossági kiadásokban már most számottevő gyengülést lehet tapasztalni. A magas infláció miatt ugyanis jelentős mértékben csökken a lakosság vásárlóereje."
- mondta.
A recesszió terhei ezért a szokásosnál több vállon nyugszanak, de sokkal súlyosabban érinti az alacsony jövedelmű rétegeket. "Ők három-négyszer súlyosabbnak érzékelik az inflációt, mint a magas jövedelmű rétegek" - mondta a közgazdász. "Az alacsony jövedelmű rétegek vásárlóereje arányaiban sokkal nagyobb mértékben csökken, jobban vissza kell fogniuk a fogyasztásukat, már csak azért is, mert jellemzően megtakarításaik sincsenek" - mondta.