Szigorodnak az ivóvízre vonatkozó szabályok Magyarországon

Hamarosan több összetevő alapján kell vizsgálni az ivóvizek minőségét, csökken egyes, egészségre kockázatos anyagok megengedett aránya, a magánkutaktól pedig a közműves hálózat használata felé kell terelni a lakosságot.

Január 12-ig kell átültetni a hazai jogrendbe az Európai Parlament és a Tanács 2020. december 22-én az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 2020/2184 irányelvét, amely öt fő területet érint.

Az öt fő terület – amelyet a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) sorolt fel a magyarországi települések 2021-re vonatkozó vízminőségi jelentésében – a következő:

• a kockázatalapú ivóvízminőség-felügyelet kiterjesztése a teljes ivóvízellátási láncra az ivóvíz célú nyersvizektől a fogyasztói pontig,
• a vizsgálandó paraméterek és határértékeik felülvizsgálata az új tudományos (technológiai és toxikológiai) eredmények alapján,
• a vízzel érintkező anyagok szabályozásának és engedélyezésének egységesítése az Európai Unió területén,
• a lakossági tájékoztatás átalakítása, fejlesztése az ivóvízbe vetett fogyasztói bizalom erősítése érdekében,
• az ivóvízhez nem vagy csak korlátozottan hozzáférő csoportok hozzáférésének javítása.

Illusztráció Forrás: Pixabay

Az ivóvíznek meg kell felelnie a vonatkozó minőségi határértékeknek, nem tartalmazhat olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai, fizikai vagy radiológiai anyagot, amely az emberi egészséget veszélyeztetheti

– magyarázza a jelentés. A megfelelő ivóvízminőség meghatározásában erőteljesebb szerepet kap a kockázatalapú szemlélet.

Kötelezővé válik új fertőtlenítési melléktermékek – klorát, haloecetsavak – vizsgálata azokban a vízellátó rendszerekben, amelyekben az indokolt.

2017 óta minden ivóvízellátó rendszer üzemeltetőjének részletes kockázatértékelést, úgynevezett ivóvízbiztonsági tervet kell készítenie, amelyben elemzi az ivóvízkivétellel, -kezeléssel és -elosztással összefüggő lehetséges szennyezéseket, és megfelelő beavatkozásokat és ellenőrzési pontokat rendel az egyes kockázatokhoz – olvasható a jelentésben. A közműves ivóvíz-szolgáltatók szinte kivétel nélkül, az egyedi ivóvízellátóknak pedig jelentős része már eleget tett 2021-ben ennek a kötelezettségnek.

Magyarországon összességben jó az ivóvíz minősége, de található néhány olyan település is az NNK honlapján lévő listán, amelynek neve mellett a kifogásolt, illetve a nem elfogadható jelölés szerepel. Minden egyes település esetében megnyitható egy táblázat, amelyből leolvasható, hogy a helyi ivóvíz milyen mértékben felel meg a vizsgált 24 paraméternek, továbbá hogy a kapott érték megfelelőnek minősül-e, mekkora a megengedett felső határa, illetve az értékek mediánja. Például a listából kiderül, hogy a nem elfogadható minősítést kapott abonyi ivóvízben találtak E. Coli baktériumot, s nitritből, vasból és mangánból több volt a megengedettnél.

További részletek a Világgazdaság cikkéből tudhatók meg.