2028-tól minden megváltozhat az épületek megvalósításánál

Minden új épületnek 2028-tól kibocsátásmentesnek kell lennie, ennek a követelménynek a hatóságok tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy üzemeltetett minden új épületnek már 2026-tól meg kell felelnie - szögezték le az Európai Parlament (EP) képviselői kedden, az EP strasbourgi plenáris ülésén elfogadott álláspontjában.

A 343 szavazattal, 216 ellenében és 78 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozására azért van szükség, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatású gáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig egyáltalán ne jelentsenek környezeti terhet.

A vonatkozó intézkedések e cél elérését azzal segítik majd, hogy

felgyorsítják az energiát rosszul hasznosító épületek felújításának ütemét,

és javítják az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréjét - írták.

Az EP-képviselők kiemelték: amennyiben műszakilag kivitelezhető és gazdaságilag megvalósítható, napenergiát hasznosító technológiákkal kell ellátni az új épületeket 2028-ig, a jelentős felújításon áteső lakóépületeket pedig 2032-ig.

Ami a meglévő lakóépületeket illeti, energiahatékonyságuknak 2030-ra el kell érnie legalább az "E" energiaosztályú besorolást, 2033-ra pedig legalább a "D" energiaosztályú teljesítményt azon az "A"-tól induló skálán, amelynek legvégén, a "G" energiaosztályban egy adott ország épületállományának legalacsonyabb energiahatékonyságú 15 százaléka található.

Illusztráció Forrás: Thinkstock

A nem lakáscélú és középületek esetében ugyanezt a teljesítményszintet 2027-re, illetve 2030-ra kell elérni.

Az energiahatékonyság javítása - ami a szigeteléstől kezdve a fűtésrendszer korszerűsítéséig több formában is megvalósulhat - akkor lesz esedékes, amikor az adott épületet értékesítik vagy jelentősen felújítják, illetve bérlemények esetében bérlőváltáskor.

Az új szabályok hatálya nem terjed ki a műemlékekre. Az uniós tagországok továbbá mentességet adhatnak a követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, a műszaki építményeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek. Az állami szociális lakások szintén kivételt képezhetnek, ha a korszerűsítéssel elérhető rezsicsökkentés amúgy nem ellentételezné a korszerűsítés költségei miatt megemelkedett bérleti díjat.

Az EP álláspontjának elfogadásával megkezdődhet az egyeztetés a tagállamokkal az Európai Unió Tanácsában az irányelvjavaslat végső tartalmáról.

Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt mondta: "a baloldal döntése miatt távolabb kerültünk a hatékony épületfelújítási programoktól".
Kiemelte: az épületállomány energetikai korszerűsítésének fontossága vitán felül áll, azonban a döntésével "a brüsszeli korrupciós botrányban elmerülő baloldali többség" éppen ennek hatékony megvalósítását lehetetlenítené el. Hangsúlyozta:

a biztonságos energiaellátás és a rezsiszámlák alacsonyan tartása kapcsán az energiahatékonyságban rejlő lehetőségek kiaknázása nagy fontossággal bír.

Ennek érdekében a nemzeti épületfelújítási programok hatékony megvalósítására van szükség.
Kijelentette: a brüsszeli szankciók okozta energiaválságban és az inflációs környezetben súlyos felelőtlenség az irreális célok kijelölése és a bürokratikus terhek növelése. Ennek ellenére az EP baloldali többsége emellett a felelőtlen döntés mellett tette le a voksát - mondta.

"Ha rajtuk múlna, 2025-től az újépítésű és felújított épületekben, 2035-től pedig mindenhol betiltanák a földgázalapú fűtést. Továbbá újabb bürokratikus eljárásokkal lassítanák a tervezési folyamatokat is" - hívta fel a figyelmet.

A fideszes EP-képviselő aláhúzta: a döntéssel nyilvánvalóvá vált, hogy a baloldal saját kudarcos zöldideológiájának érvényre juttatása érdekében semmitől sem riad vissza.

A mi álláspontunk szerint azonban a sikeres épületkorszerűsítési programok felelős tervezéssel, bürokráciacsökkentéssel és az uniós források azonnali felszabadításával valósulhatnak meg.

Ezért küzdünk tovább, a csata nem ért véget" - tette hozzá Gyürk András.