Első versenyén pisztolyával védte magát a farkasoktól Enzo Ferrari

Enzo Ferrari the founder of the Scuderia Ferrari Grand Prix motor racing team sits at his office in 1985 in Maranello, Italy. (Photo by Grand Prix Photo/Getty Images)

Százhuszonöt éve, 1898. február 18-án született Enzo Ferrari, a még életében legendává vált olasz autókonstruktőr. Cikkünk az MTVA Sajtóarchívuma anyagából készült.

Születésekor hóvihar tombolt Modena városában, azért apja csak két nappal később jutott el az anyakönyvi hivatalba, ezért irataiban születési dátumként a február 20. szerepelt.

Tízévesen látta a bolognai nagydíjat, és ettől kezdve egyetlen vágya az volt, hogy autóversenyző lehessen.

Az első világháborúban csak öszvéreket patkolhatott a tüzérségnél, és még a harcok vége előtt leszerelték, mert elkapta a spanyolnáthát. A Fiat gyárba nem vették fel, ezért egy olyan vállalkozásnál lett tesztpilóta, amely használt teherautókat pofozott át személyautóvá.

A versenyévek

Élete első versenyén, 1919-ben negyedik lett, a behavazott hegyek között a farkasokat pisztolyával tartotta távol. A következő évben az Alfa Romeo csapatába került, a versenyzéstől 11 győzelemmel háta mögött 1931-ben vonult vissza, de már 1929-ben az Alfa Romeo szárnyai alatt létrehozta saját csapatát, a Scuderia Ferrarit (a név istállót jelent, és kezdetben valóban egy régi istállóban rendezkedtek be).

A legendás Ferrari- logó Forrás: AFP/Miguel Medina

Címerükben az ágaskodó ló az első világháború leghíresebb olasz pilótája, Baracca gróf gépét díszítette, s a pilóta szülei bíztatták Ferrarit használatára, mondván hogy az szerencsét hoz - a sárga háttér szülővárosa, Modena színe.

Az Alfa Romeo 1933-ban pénzügyi viták miatt megvonta támogatását a Scuderiától, amelyett Ferrari 1937-ben kénytelen volt feloszlatni és versenyigazgatóként visszatért az Alfához. A nehéz természetű Ferrari 1939-ben megint önállósította magát, de szerződése miatt négy évig nem versenyezhetett és autókat sem tervezhetett. A második világháborúban haditermelésre átállított gyárát lebombázták, új főhadiszállását a Modena közelében lévő Maranellóban építette ki.

Fő célja az Alfa Romeo dominanciájának megtörése volt, az első Ferrari versenyautó, a 125 S 1947-ben mutatkozott be, és még abban az évben megnyerte első versenyét, majd a Le Mans-i 24 órás versenyt is.

A legrégibb és a legeredményesebb istálló

A Scuderia a kezdetektől részt vesz az 1950-ben rajtolt Forma-1 versenyein, a száguldó cirkusz világában ezt ma már rajtuk kívül egy csapat sem mondhatja el magáról.

A Ferrari azonban nemcsak a legrégibb, hanem a legeredményesebb istálló is: az első győzelmet 1951-ben, az első világbajnoki címet 1952-ben szerezték, összesen 15 vezetői és 16 konstruktőri világbajnoki címmel dicsekedhetnek.

Versenyzői - akik között ott található Alberto Ascari, a verhetetlen Juan Manuel Fangio és Michael Schumacher is - 241 nagydíjon diadalmaskodtak, s közel nyolcszáz alkalommal álltak a dobogón.

A ferrari versenyautóban Michael Schumacher ül egy régebbi, 2019-es futamon Forrás: Getty Images/2019 Getty Images/Lars Baron

A Ferrari név a sportautók világában is varázslatosan cseng, a gyönyörű járművekért versengenek a milliomosok, hírességek. A cég sokáig mégis anyagi nehézségekkel küzdött, Ferrari ugyanis azért adta el sportautóit, hogy versenyautóit finanszírozhassa, ellentétben vetélytársaival, akik azért szálltak be a száguldó cirkuszba, hogy eladhassák sportautóikat.

A csapat hírnevét csorbította, hogy 1955 és 1971 között nyolc versenyzője szenvedett halálos balesetet, magát Ferrarit 1957-ben emberölésért fogták perbe, mert a Mille Miglia versenyen 11 ember halt meg, amikor egy meghibásodott autója a nézők közé vágódott. Vezetési stílusa miatt 1961-ben csapatának szinte teljes vezetése felmondott, de ő ezeken a nehézségeken is úrrá tudott lenni.

Pénzügyi gondjai a hatvanas évek végén már annyira súlyosbodtak, hogy üzleti partner után kellett néznie. A Fordot még kikosarazta, de 1969-ben kénytelen volt eladni vállalkozásának felét a "hazai" Fiatnak azzal a feltétellel, hogy a versenyistálló teljes ellenőrzése alatt marad.

A Ferrari gyár kapuin ma évente csaknem háromezer autó gördül ki

A Ferrari gyár kapuin ma évente csaknem háromezer autó gördül ki, de többségük soha nem éri el teljesítőképessége határát: az Egyesült Államokba kerülnek, ahol a korlátozások miatt 100 kilométeres sebességgel kénytelenek "vánszorogni".

Egy Ferrari 488 spider Forrás: Shutterstock/Camerasandcoffee

Az utolsó évek

Enzo Ferrari soha nem tudta felhőtlenül élvezni sikereit. Rettegett a versenyautók "szenvedései" láttán, de még jobban lesújtotta, hogy több pilóta és néző is az ő autói miatt halt meg.

Imádott fia, Dino 1956-os elvesztése után már egyetlen versenyre sem látogatott ki, életét az istállónak szentelte. A fiú halálsa után mindig napszemüveget viselt, ez vált késői éveire sajátos védjegyévé.

Enzo Ferrari az irodájában, 1985- ben Forrás: Getty Images/2012 Grand Prix Photo/Grand Prix Photo

Nem vett ki egy nap szabadságot sem, felesége 1978-as halála után a gyárba költözött. A magányos, idős és beteg Ferrari 1988. augusztus 14-én halt meg Maranellóban, halálhírét csak a temetés után tették közzé.