Nagy Márton: Itt a fordulat a reálbérekben - sokkal többet keresnek a magyarok

Budapest, 2023. július 3. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti fordulójának átadásán a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban 2023. július 3-án. MTI/Soós Lajos

Szeptemberben megtörtént a fordulat, újra növekedő pályára állt a fizetések vásárlóereje – állapította meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, a legfrissebb kereseti adatok alapján a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2023 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557.900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 384.900 forint volt. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1 százalékkal, míg a reálkereset - 2022 augusztusa óta először - 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli)

bruttó átlagkereset 537.000 forintra becsülhető, 14,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 540.400, a költségvetésben 518.800, a nonprofit szektorban 554 400 forintot tett ki, 15,4, 12,6, illetve 15,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Kedvezmények nélkül a nettó átlagkereset 371 000 forintot ért el, 14,1 százalékkal volt magasabb, mint 2022 szeptemberében.

A reálkereset 1,7 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 12,2 százalékos növekedése mellett.

Képünk illusztráció Forrás: shutterstock

A bruttó mediánkereset 450.000 forint volt, 14,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 311.100 forintot ért el, 13,9 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Nagy Márton, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium tárcavezetője rámutatott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai értelmében a reálbér szeptemberben jelentősen, 1,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

A reálbérek emelkedését az tette lehetővé, hogy a kormány októberre egy számjegyűre szorította le az inflációt, amelyhez olyan célzott kormányzati intézkedések járultak hozzá, mint az online árfigyelő vagy a 2024 június végéig meghosszabbított kötelező akciózás.

A KSH jelentése szerint 2023 szeptemberében a bruttó átlagkereset 557.900 forintot ért el, azaz egy év alatt közel 70 ezer forinttal – 14,1 százalékkal – emelkedett a bruttó átlagbér. Mindez azt jelenti, hogy a Gyurcsány-korszakhoz képest, amikor az átlagkereset mindössze 202 ezer forintot ért el, egy átlagos munkavállaló már majd háromszor akkora fizetést vihet haza, mint korábban. Ráadásul a munkaadók és munkavállalók megegyezésének köszönhetően a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 10 százalékkal nő idén decembertől. Tehát egy minimálbért kereső dolgozó a Gyurcsány-korszakhoz képest már több mint 3,5-szer nagyobb fizetést vihet haza - áll a GFM közleményében.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Forrás: MTI/Soós Lajos

Nagy Márton kijelentette:

a kormány célja, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának éve legyen. A kormány éppen ezért támogatja és segíti a bérek dinamikus emelkedésének fenntartását annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal növekedhessenek.

Megállapította, hogy a makrogazdasági folyamatok biztatók, hiszen az infláció dinamikusan csökkenő, a gazdaság és a reálkeresetek pedig újra növekedő pályán vannak. Emlékeztetett, hogy a kormány két hónappal hamarabb teljesítette a vállalását, hiszen már az év vége előtt egy számjegyűre csökkentette az inflációt, miközben a harmadik negyedévben a gazdaság európai szinten is az egyik legnagyobb mértékben bővült, negyedéves alapon 0,9 százalékkal. Mindez élénkíti a fogyasztást és a keresletet, amely egyre jelentősebb mértékben járulhat hozzá a GDP bővüléséhez.

A gazdasági növekedés helyreállítását azonban jelentősen akadályozza az egyre növekvő pozitív reálkamat. Az inflációt érdemben meghaladó jegybanki kamat visszatartja a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartja azt is, hogy a vállalkozások beruházzanak. A pozitív reálkamat tehát lefullasztja a gazdaságot és megfojtja a vállalkozásokat. Mindezek a folyamatok pedig rövid távon és hosszú távon is roncsoló hatással bírnak, hiszen visszavetik a versenyképességet, a teljesítményt.