A tervezett ütemnek megfelelően halad a József főhercegi palota újjáépítése a fővárosi Szent György téren. A budai várban zajló projektet a Magyar Építő Zrt. generálkivitelezi a Várkapitányság Nonprofit Zrt. megbízásából. A 2021 júliusában megkezdett munkálatok állásáról Facebook-oldalán számolt be a Nemzeti Hauszmann Program, amely a Budavári Palotanegyed megújulásának hivatalos oldala.
A semmiből építik újjá az 1968-ban felrobbantott palotát.
A Nemzeti Hauszmann Program részeként eredeti állapotában építik újjá a palotát, amely a jóvőben az Alkotmánybíróság otthona lesz.
A beszámoló emlékeztet, az épület szerkezete tavaly áprilisban érte el legmagasabb pontját. Szerkezetkész állapotban látható a palota díszlépcsőháza, valamint a bálterem is, amelyek eredeti, századfordulós külsővel születnek újjá. Jelenleg az épületet északról szegélyező József-kert lodzsájának és kapuinak alapozását végzi a kivitelező. Ez év elején indult a József főhercegi palota tetőzetének héjalása és a homlokzati elemek felhelyezése, amely az újjáépítés egyik legösszetettebb része. Az összesen 3000 négyzetméter felületű, valamint 27 különböző síkból felépülő tetőzet új acél- és faszerkezete már elkészült.
Jelenleg is tart a tető fedésének leglátványosabb része, a díszműbádogos munka. Ennek részeként számos él-, illetve gerinccsúcsdísz készül, amelyek a tetőzet igazi ékei lesznek - írja a Magyar Építők.
Az épület újjászületése egyik legérdekesebb szakaszának a homlokzati elemek felhelyezése ígérkezik. A munka során a lábazatra hagyományos, faragott köveket helyeznek, ezek fölé pedig nagy teherbírású tartókonzolokra szerelt, átszellőztetett és könnyített burkolati rendszer kerül.
Ennek előnye, hogy az épület „felöltöztetéséhez” kevesebb faragott kőmennyiség szükséges, valamint gyorsabb a felhelyezése és rögzítése is, látványban pedig nem különbözik a hagyományos technológiától – olvasható a Magyar Építő bejegyzésében.
Ahogy az Origo korábban beszámolt róla, József Károly főherceg palotája a korábbi Teleki-palota átépítésével 1906-ra készült el Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján historizáló stílusban.
Budapest 1944-es ostroma idején a nyugati homlokzatot több belövés is érte, majd ezt követően az épületet 1951-ben munkásszállóvá alakították, amely további állapotromlást eredményezett. Végül 1968-ban előbb felrobbantották, majd teljesen elbontották. A 2000-es évek fordulóján kiterjedt kutatások folytak a területén, amelyek befejeztével középkori rommezőt hoztak létre.