Megvan, mi válthatja le a csokoládét

A kakaó piaci árának szélsőséges változásai, spekulánsok, alternatív alapanyagok és a klímaváltozás: ezek mind olyan tényezők, melyek befolyással vannak arra, miből és mennyiért lesz csokoládénk a jövőben. Ezekről a nehézségekről szólt a Magyar Édességgyártók Szövetsége nyári kerekasztal-beszélgetése.

A nyár az édességgyártóknál már a karácsonyi idényre való felkészülésről szó. Ám mint arról az Origo is beszámolt, a kakaó ára azonban tavaly ősz óta a sok éve megszokott szint többszörösére emelkedett. Ezért a Magyar Édességgyártók Szövetségében is az a kérdés: mennyibe kerülnek majd idén a csokimikulások és a szaloncukor?

Képünk illusztráció
Fotó: Eva-Katalin/Canva Pro

Szélsőséges ingadozások a kakaó árában

Bukta Gábor, a Concorde Csoport elemzési üzletágvezetője a rendezvényen elmondta: a kakaópiacon sem a mostani az első turbulens időszak, hasonló kilengéssel például már az 1970-es években is borzolta a kedélyeket. Az elemző szerint az árak a kilengések után előbb-utóbb visszarendeződnek, vagy új egyensúlyi szintet találnak.  Az elemző szerint bár az utóbbi hónapokban a kakaó tonnánkénti ára 10-12 ezer dollár is volt, a nyersanyagpiacokat folyamatosan figyelő szakemberek arra számítanak, hogy a kakaó ára egy-két éven belül 6 ezer dollár körüli szintre mérséklődik.

Az édességek kiskereskedelmi árát ugyanakkor a kakaópiaci turbulencia kevésbé érnti.

 A csokoládé bolti árához a kakaó költségei eleve alig 20 százalékot adnak.

A termékek kakaótartalma emellett erősen eltérő, és a gyártók határidős ügyletekkel is védik magukat az áringadozás kockázataival szemben.

Jöhetnek a kakaóhelyettesítők?

A világ kakaótermelésének felét mindössze két ország, Elefántcsontpart és Ghána adja, Kamerunnal és Nigériával együtt ebben a nyugat-afrikai régióban terem a kakaóbab több mint 60 százaléka – ez a földrajzi koncentráció pedig komoly kockázatok forrása. 

Ráadásul a kakaónövények 50 százalékát a klímaváltozás fenyegeti, miközben egy kilogramm kakaó előállításához 24 ezer liter víz szükséges.  

A kakaótermesztés nagy környezeti terhelése miatt a Planet A Foods nevű cég elsőként mutatta be a kakaó alternatíváját. A cég müncheni kutatólaborjában készült ChoViva, amely a csokoládé ízélményét adja, de kakaó nélkül. Helyi termesztésű, száz százalékban természetes alapanyagokból – zabból és/vagy napraforgómagból – készül, amelyeket a kakaóbabhoz hasonlóan fermentálnak és pörkölnek. A rövid ellátási láncnak és az innovatív gyártási folyamatnak köszönhetően a ChoViva szénlábnyoma 90 százalékkal, vízfelhasználása 94 százalékkal kisebb, mint a csokoládégyártásé.

Tavaly a cég kétezer tonnát gyártott termékéből, amely megjelent a nagy kereskedelmi láncok kínálatában, az innovatív alapanyag iránt pedig olyan nagy szereplők is érdeklődnek, mint a Lindt.

A cég képviselője ugyanakkor elmondta: nem a kakaó kiváltása a céljuk, hanem fenntartható alternatíva kínálása. A cég ezért Európában és Észak-Amerikában is bővíti gyártókapacitását, így a termelés évi 10 ezer tonnára fog növekedni.

Kakaóbabhalom egy elefántcsontparti ültetvényen
Fotó: Aris Oikonomou / AFP

Nem ez az első alkalom, amikor a kutatók a kakaó alternatíváját keresik: 

az említett hetvenes évek végi válság idején az észtek kamával – a nemzeti konyha rozst, búzát, árpát és borsót tartalmazó lisztkeverékével – készítettek kakaót nyomokban tartalmazó csokoládét.

De sörgyárak is próbálkoztak már azzal, hogy árpából és malátából álkakaót állítsanak elő, és a karob – a szentjánoskenyérfa termése – is ismert csokipótló.