Spanyolország
21:002024. július 14.
Anglia

Kevesen tudják, de ez a város is volt Magyarország fővárosa

Fortepan, Magyar Földrajzi Múzeum, Erdélyi Mór cége, temesvár
kk
Vágólapra másolva!
Mint köztudott, Budapest, Magyarország fővárosa 1873-ban jött létre három település, Óbuda, Buda és Pest egyesítéséből. Történelmünk során azonban több városban is volt Magyarország, illetve a Magyar Királyság központja, köztük egy olyan településen is, amelyről valószínűleg csak kevesen tudnak.
Vágólapra másolva!

Korábban Esztergom és Székesfehérvár is volt a királyok centruma még a középkorban az Árpád-ház uralkodásának idején. Királyi központ volt Visegrád, de Pozsony is sokáig játszott központi szerepet, a rendi országgyűlés hosszú időn keresztül itt ülésezett. 

A 19. és a 20. században két rövid alkalommal pedig Debrecen is az ország fővárosa lett. Előbb az 1848-1849-es szabadságharc alkalmával, majd a második világháború után egy rövid időre.

Arról azonban kevesen tudnak, hogy nyolc évre Temesvár is az ország fővárosa lett. A Promotions.hu szerint 

Temesvár 1315 és 1323 között otthont adott a tartományurakkal háborúzó Károly Róbert udvartartásának, s ezzel lényegében Magyarország akkori „fővárosának” tekinthető. 

Az Árpád-ház kihalása utáni feudális anarchia kedvezett a különböző tartományurak megerősödésének. Ők nemritkán több vármegyényi terület felett rendelkeztek hatalommal, a királyi udvar mintájára saját udvartartásuk volt, és önálló külpolitikát folytattak. Károly Róbert úgy döntött: a kiskirályok uralmi körzeteitől távol, Temesváron rendezi be udvarát.

Az uralkodó az Árpád-kori régi palánkvár helyett kőből új erődítményt építtetett. Két egyenlő oldalú, derékszögű négyszöget formáló ikervárat, a sarkaikon kör alakú bástyákkal. A nyolc esztendő alatt, amit Károly Róbert udvara Temesváron töltött, a település számottevő fejlődésnek indult. Megerősödött a helybéli ipar és kereskedelem, külföldi, főképpen olasz kereskedők és mesteremberek érkeztek ide. A gyarapodó népességgel együtt szaporodott a lakóházak és egyéb épületek száma, de közvetlenül a vár aljában monostorok, valamint templomok is épültek. Az itáliai származású uralkodó udvarával ferences minoriták jöttek, akiknek Károly Róbert a várpalotától délkeletre templomot és zárdát létesített.

Fortepan, Magyar Földrajzi Múzeum, Erdélyi Mór cége, temesvár
Temesvár Károly Róbert uralkodása idején királyi központ volt
Fotó: Fortepan  

1322-ben a sokéves feudális anarchia Károly Róbert győzelmével ért véget, ami egyúttal azt is jelentette, hogy Temesvár átmeneti kulcsszerepe megszűnt, a király pedig 1323-ban Visegrádra helyeztette át a székhelyét.

A királyi udvar távozását követően Temesvár ismételten az uralkodó által kinevezett temesi ispánok székhelye lett. Stratégiai fontossága azonban nem veszett el, hiszen a magyar seregek fontos bázisának számított. Az egyik Al-Dunán túlra vezetett hadjárat alkalmával, 1396-ban a magyar csapatokkal megerősített keresztény seregek a mai Bulgária északi részén található Nikápolynál vereséget szenvedtek az oszmán haderővel szemben. A csatavesztés nyomán Luxemburgi Zsigmond a következő esztendőben Temesvárra hívatott össze országgyűlést. Itt határoztak a telekkatonaság felállításáról, a birtokos nemesség 20 jobbágytelek után köteles volt egy könnyűfegyverzetű lovas katonát kiállítani. Az itáliai származású temesi ispán, Ozorai Pipó nevéhez köthető az al-dunai magyar határon emelkedő várlánc építésének elindítása, melynek az egyik meghatározó pontjává Temesvár vált.

Temesvár történelme során hosszú időn keresztül elsőrangú katonai és gazdasági központnak bizonyult, és a történelmi Magyarország utolsó, 1910-es népszámlálása idején az ország hatodik legnépesebb városa volt.

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről