<P>Razziáznak a borkimérésekben</P>

Fokozott ellenőrzésre számíthatnak a borkereskedők, a pincészetek és a szőlőtermelők. A vámosok azt ellenőrzik, mindenki betartja-e a jövedéki szabályokat. Augusztus elsejétől ugyanis a bor jövedéki terméknek számít Magyarországon. A változásoknak köszönhetően csökkennek a bort készítők adóterhei és valószínűleg viszszaszorul a borhamisítás is.

Tegnaptól razziába kezdett a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) a hazai borkereskedésekben. A hatóság ellenőrzi a pincészeteket és a szőlőtermelőket. A fináncok azért szentelnek most kiemelt figyelmet a bornak, mert az Európai Unió adójogszabályaival összhangban az augusztus elsejétől Magyarországon is jövedéki termék lett. Az új szabályok szerint a hatóságoknak a tőkétől a pohárig nyomon kell kísérniük a szőlő, majd a belőle készült bor útját. A hegyközségek a szőlő származását igazolják, az Országos Borminősítő Intézet a borok minőségét vizsgálja, a vámhatóság pedig a szőlőhöz és a borhoz kapcsolódó pénzügyeket ellenőrzi.

A vámosoknak valószínűleg lesz dolguk bőven, hiszen a hírek szerint a 70-80 ezer szőlőtermelőből körülbelül 20 ezren nem jelentkeztek be a hatóságnál. Márpedig az új szabályok szerint augusztus első napjától a regisztrációt elmulasztó szőlőtermelők és az adóraktári engedélyt nem kérő pincészetek tevékenysége ugyanúgy illegálisnak számít, mint azoké a borkereskedőké, akik nem vezetnek nyilvántartást borkészletükről és nem tartják be a bor kimérésének szabályait. Akinél a VPOP felderíti, hogy vét a szabályok ellen, például nem rendelkezik a bor előállításához és forgalmazásához szükséges engedélyekkel, arra súlyos, akár több millió forintos bírságot is kiszabhat. A regisztráció elmulasztásáért enyhébb a büntetés, csak 10-50 ezer forintot kell fizetni. Ha valaki meggondolná magát és önként jelentkezik a hatóságnál nyilvántartásba vételre, csak illetéket kell fizetnie, megbírságolni nem fogják.

Az új szabályok szerint azok a szőlősgazdák, akik 1500 négyzetméternél nagyobb ültetvénnyel rendelkeznek, és nem regisztráltatták magukat, már az idei termést sem adhatják el. A szőlő értékesítéséhez ugyanis pincekönyvet kell vezetnie a gazdának, és a vámhatóság felé évente részletesen be kell számolnia arról, hogy kinek adta el a szőlőt. Ezek a termelők legfeljebb ezer liter bort készíthetnek családi használatra, de bort nem forgalmazhatnak. Aki bor értékesítésével is szeretne foglalkozni, annak adóraktári engedélyt kell kérnie saját pincéjére a vámhatóságtól.

Ezentúl a vendéglátóhelyeken folyóbort csak a vámosok által jóváhagyott átfolyást mérő szerkezettel lehet poharakba tölteni, a kiszolgálóhelyiségben pedig fajtánként mindössze egyetlen palack vagy kanna felbontott bort lehet tárolni. A készlet többi részét lezárva a raktárban kell tartani.

A jövedéki szabályozás bevezetésével valószínűleg bealkonyul majd a legálisan gazdálkodók számára komoly konkurenciát jelentő borhamisítóknak, hiszen a bor eredete a fogyasztótól a kereskedőn és a pincészeten át a szőlősgazdáig visszakövethető lesz. Újabb előny, hogy a gazdáknak és a borászoknak a fogyasztási adó helyett a literenkénti ötforintos jövedéki adót kell csak megfizetniük. Az érintettek mégsem felhőtlenül boldogok. A kisméretű szőlőtermelő gazdaságokra és pincésztekre ugyanis az új szabályozás már-már elviselhetetlen adminisztrációs terheket ró, ráadásul komoly beruházásokat is végre kell hajtaniuk. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy jó páran inkább felhagynak a szőlőtermesztéssel és a borkészítéssel.

Mihálovits András

(Népszava)