<P>Kis magyar internetháború</P>

Szeptember első hetében ülnek tárgyalóasztalhoz az érdekeltek, hogy megvitassák a telefonos rézkábelen a kábeltévés hálózatokhoz hasonlóan gyors, az eddigieknél jóval olcsóbb internet-hozzáférési lehetőséget kínáló, úgynevezett ADSL szolgáltatás bevezetésének üzleti feltételeit. A Népszava információja szerint a szolgáltatást bevezetni szándékozó MATÁV a hivatalok közreműködése nélküli, közvetlen tárgyalást javasolt versenytársainak. Az üzleti kommunikációban működő alternatív társaságok ugyanis attól tartottak, hogy számukra a MATÁV csak kiskereskedelmi áron hajlandó felkínálni a szolgáltatást, ami versenyképtelenné teheti őket. A MATÁV vezérkara cáfolja az állítást.

Az ADSL (az angol elnevezés rövidítése, aszimmetrikus digitális előfizetői vonalat jelent) olyan újszerű technológia, amelyet, műszaki okok miatt, csak a telefonvonal utolsó, közvetlenül a fogyasztóig vezető szakaszához hozzáférő szolgáltató képes nyújtani. Ilyen lehetősége a magyar távközlésben egyelőre csak a MATÁV-nak és a helyi szolgáltatóknak van - legalábbis a 2000-re tervezett piacnyitásig.

A MATÁV nyáron adta be engedélykérelmét a Hírközlési Főfelügyelethez (Hif) az új szolgáltatás bevezetésére. Amikor az alternatív szolgáltatók - a PanTel, a GTS Magyarország, a Novacom és az UPC - erről tudomást szereztek, aggályaik támadtak. Ennek oka az volt, hogy értesülésük szerint a beadványban az szerepelt: a MATÁV a magánfelhasználókhoz hasonló áron tenné lehetővé a társszolgáltatóknak a műszaki hozzáférést, vagyis azt, hogy ők is képesek legyenek az új technológia alkalmazására, forgalmazására. Az alternatívok előbb a Hif elnökénél, majd a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vezetőségénél lobbiztak azért, hogy a Matáv ne kaphasson engedélyt, hiszen ezzel - a hangátviteli piacon még sok tekintetben egyeduralkodó társaság - az üzleti kommunikációban is monopolhelyzetbe kerülhet.

A Hif első lépése az volt, hogy a beadott engedélykérelemhez néhány ponton hiánypótlást kért. A GVH illetékese a Népszava érdeklődésére azt nyilatkozta: még nem alakult ki olyan, a piaci viszonyokkal ellentétes helyzet, amelyet vizsgálni kellene, ezért a hivatal egyelőre nem foglal állást a kérdésben.

A legnagyobb alternatív szolgáltatótársaság stratégiai tanácsadója, Bárányné Süle Gabriella szerint igen tekintélyes a különbség a szolgáltatási lehetőségért kérhető nagy- és a kiskereskedelmi árrés között. A különbség mértékéről nem volt hajlandó közelebbit elárulni a szakember. Információnk szerint az eltérés akár öt-tízszeres is lehet. Az elszámolás mértéke mindenhol a szerződő felek megegyezésétől függ. Németországban például 97,93 eurót kérnek az összekapcsolásért (1 euró=261 forint), minden más lehetőségért külön kell fizetni, a havi bérleti díj pedig 13 euró. Hollandiában 133,9, illetve 12,5 euró a taksa. Ugyanez Olaszországban 152,9, illetve 13,7 euró. Ausztriában csupán 107,1 eurót kérnek az összekapcsolásért, a havi díj pedig változó. Hogy idehaza mennyit kérnek egymástól a szolgáltatók, azt még nem tudni. Sok múlik azon, ki mennyit hajlandó áldozni az ügyfelek meghódításáért.

Straub Elek, a MATÁV elnök-vezérigazgatója szerint az ügy "túl van lihegve". Egyrészt azért, mert az alternatívok aggályai szerinte alaptalanok, hiszen a Hifhez beadott kérelem semmiféle hátrányos megkülönböztetést nem tartalmaz rájuk nézve. Másrészt éppen a GVH döntött tavaly nyáron - a távközlési törvény módosításával - arról, hogy legyen verseny a helyi hálózatokon, s ezért a MATÁV-nak bizonyos területeken nem lehet kábeltévés hálózata. Ezzel gyakorlatilag a kábeltévés piacon már akkor is vezető szerepet játszó UPC előtt nyílt meg a terjeszkedés lehetősége. Straub emlékeztetett arra, hogy jelenleg egyetlen cégnek, az UPC-nek van az ADSL-hez mérhető minőségű és árú szolgáltatása. A MATÁV monopolisztikus törekvéseiről tehát ezúttal értelmetlen beszélni. Straub szerint azok a cégek, amelyek az elmúlt években sok milliárd forintot fektettek a hálózatuk kialakításába, fejlesztésébe, saját tulajdonuk használatáért, bérbe adásáért természetes módon kérhetnek ellenértéket. Ezt teszi a jövőben a MATÁV és a helyi szolgáltatók is.

A MATÁV első embere levelet küldött az alternatív társaságok vezetőinek, amelyben megerősítette, hogy cége megegyezésre törekszik. A Hifhez beadott kérelemben is az szerepel, hogy a MATÁV megosztja a társszolgáltatókkal az ügyfelektől származó bevételét, valószínűleg jelentős mértékű jutalékot kapnak majd. A MATÁV felajánlotta, hogy a szolgáltatást nagykereskedelmi áron bocsátja rendelkezésre a társcégeknek. A legjobb megoldás megtalálásához azonban egy sor műszaki és kereskedelmi többletinformációra lesz szüksége a MATÁV-nak.

A Népszava egyébként úgy tudja, hogy a MATÁV utáni legnagyobb magyarországi helyi szolgáltatónál, a Vivendinél is készülnek az ADSL engedélykérelmének beadására. A cég illetékesének tájékoztatása szerint erre még ősszel sor kerülhet.

Regős Zsuzsa

(Népszava)

(A MATÁV Rt. az [origo]-t és az Üzleti Negyedet kiadó MATÁVnet Kft. tulajdonosa - a szerk.)

Ajánlat:

Hírközlési Főfelügyelet

MATÁV