A jegybank szerint az írásban szinte az egyetlen olyan tényállítás, amely nem vitatható, az, hogy a per, amelyről az újság tudósított, az Egyesült Államok Nevada államában indult.
Az MNB a vele szemben támasztott követelést légből kapottnak tartja. Az eset kiindulópontja az, hogy a CW Bank a cikkben megnevezett egyes ügyfelei hitelezését leállította, ellenük büntető feljelentést tett. Erre válaszul - a saját hibájukból elszenvedett veszteségeiket a CW Bank által okozott kárként beállítva, és az MNB-t is belekeverve az ügybe - az érintettek polgári jogi kártérítési pert kezdeményeztek az Egyesült Államokban.
A keresetet 1999 szeptemberében nyújtották be, de még az sem dőlt el, hogy a bíróság illetékes-e az ügyben. A Magyar Nemzeti Bank vezetését megdöbbentette a Magyar Nemzet eljárása, amely a jegybank véleménye szerint nem felel meg az alapvető újságírói etikai normáknak. A napilap ugyanis nem kereste meg sem az MNB-t, sem a CW Bankot. A feltehetően rendelkezésre álló dokumentumokból egyoldalúan az ellenérdekű feleket idézi, és mindvégig azt sugallja, hogy nekik van igazuk, nem pedig azon alpereseknek, akik a visszaéléseket az igazságszolgáltatás elé tárták.
Az MNB szerint a Magyar Nemzet utánajárhatott volna annak is, hogy 2000 januárjában, mihelyt a kereset tényéről a jegybank értesült, az MNB elnöke tájékoztatta a miniszterelnököt.
(Népszava)
Ajánlat: