Szigorítaná az EU az élelmiszer-címkézést

Vágólapra másolva!
Szigorítani kívánja az EU az élelmiszerek címkézését, külön hangsúlyt fektetve az allergiát okozni képes összetevők feltüntetésére. A módosítás elfogadása után az élelmiszerek valamennyi alkotóelemét fel kell majd tüntetni a címkéken. Magyarországon egyébként 1995 óta a jelenlegi uniós jogszabály van érvényben.
Vágólapra másolva!

Az egyes ételekre allergiás reakciókat mutató fogyasztók érdekében a jövőben szinte minden öszszetevőt fel kell majd sorolni az élelmiszerek címkéin. Az Európai Közösség 20 éve döntött úgy, hogy a feldolgozott élelmiszerekben a 25 százalékos határt meghaladó mennyiségben előforduló anyagokat kell csak kiírni a dobozokra. A cél annak idején a terjedelmes listák elkerülése volt - közölte David Byrne fogyasztóvédelmi biztos.

Az Európai Bizottság szerint azonban azóta jelentősen átalakultak étkezési szokásaink, egyre több feldolgozott ételt fogyasztunk, miközben újabb és újabb allergéneket fedeznek fel. Ráadásul jelentősen nő az élelmiszer-érzékenységben szenvedők száma is, akiknél nem csak krónikus emésztési problémák jöhetnek létre, ám olyan életveszélyes állapot is kialakulhat, mint egy asztmás roham. Ma Európában a gyerekek 8, a felnőttek 3 százaléka szenved élelmiszer-allergiában Az elmúlt évek állat-egészségügyi botrányai pedig alaposan megrengették a fogyasztók bizalmát.

Az új szabályozás értelmében minden egyes összetevőt fel kell majd tüntetni a cédulán. A technikai problémák elkerülése végett kérhetők engedmények, és minimális mennyiség esetén rugalmas a jogszabály. Az allergiát kiváltani képes anyagok - mint például a tejtermékek, tojásfélék, diófélék, mogyorófélék, szója, gabonasikér és halfélék - esetében azonban nincs kivétel, ezekről a bizottság külön listát állított össze.

Hazánkban az uniós jogharmonizáció részeként 1995-ben elfogadott törvény alapján szintén csak a 25 százalékos határt meghaladó mennyiségben előforduló összetevőket kell feltüntetni - tájékoztatta lapunkat az FVM élelmiszer-ipari főosztályának vezetője. Ez a törvény alapvetően a titkos összetevők védelmét szolgálja - fűzte hozzá Rácz Endre. Az adalékanyagokat (például mesterséges színezékek, tartósítószerek) bármilyen kis mennyiségben fordulnak elő, egyenként fel kell sorolni a címkén. A feltüntetést azonban jogszabály jelenleg nem teszi kötelezővé. Ennek ellenére például az allergiás reakciót kiváltani képes mogyoró jelenlétére több termék címkéjén is figyelmeztetnek.

Magyarországon egyébként csak becsült adat található arról, hogy a lakosság hány százaléka szenved élelmiszer-érzékenységben. Arányuk 10-15 százalékra tehető - közölte Barna Mária, az egészségügyi főiskola dietetikai tanszékének vezetője. Egy Tempus pályázat nyerteseként a tanszék létrehozott egy "élelmiszer- adatbankot", amelyet orvosok és más, élelmiszer-érzékenyekkel foglalkozó szakemberek rendelkezésére bocsátanak. Ebben olyan élelmiszer-ipari termékeket regisztráltak, melyben megtalálhatók a tíz leggyakoribb allergénanyag komponensei, támpontot nyújtva az allergiás betegeknek ahhoz, hogy mely élelmiszerek kerülendők.

(Magyar Hírlap)