A beszédcélú távközlésből öt százalékkal részesedik az internet-telefon

2001.09.27. 14:27

A VoIP-szolgáltatást kínáló vállalatok száma tavaly év végére 38 százalékkal haladta meg az előző évben nyilvántartásba vett szolgáltatók számát, 2001 első feléig pedig további 25 százalékos növekedés mutatja a kínálati piac bővülését. A VoIP-piac 2001-ben mintegy 6-8 milliárd forintos forgalmat generált, ami a gazdálkodó szervezetek által beszédcélú távközlési kiadások 4-5 százaléka - írja a Bell Research most megjelent felmérésben.

A kínálati piac fokozatosan növekvő felhígulását a jelenleg hatályos magyar jogi szabályozás nem gátolja. A VoIP (voice over internet protocol - interneten keresztüli hangtovábbítás) szolgáltatás nem, vagy legalábbis nem kizárólag a közcélú távbeszélő hálózathoz kötődik, és nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek, így valószínűleg ennek is köszönhető, hogy 2001 első félévében 25 százalékkal bővült a kínálati piac.

Az alacsony áron van a hangsúly

A VoIP szolgáltatások Magyarországi megjelenése 1999 második felében amellett, hogy alternatívát kínált az addigi szolgáltatók megkerülésére, egyben költséghatékony megoldást is jelentett a nemzetközi telefonhívások tekintetében. A ténylegesen szolgáltatást nyújtó VoIP szolgáltatók piaci stratégiájából kiderül, hogy egyelőre még mindig az alacsonyabb költségek jelentenek versenyelőnyt a szolgáltatás számára a magyar piacon.

A költségeken lévő hangsúly elősegíti a kínálati piac mennyiségi bővülését, teret engedve az alacsony áron, és több esetben a minőség rovására szolgáltatást nyújtó piaci szereplőknek - áll a BellResearch és a Szabó, Kővári, Tercsák & Társai Ügyvédi Iroda által kiadott piacelemzésben.

A HIF (Hírközlési Főfelügyelet) nyilvántartása szerint 2000 végén a Budapesten regisztrálták az előfizetők döbtő többségét, 95,9 százalékát, míg a többi régió közül elsősorban Észak-Magyarországot lehet kiemelni, 3,4 százalékos előfizetői részarány alapján.

A kisvállalati piac a kicsi szolgáltatóké

A VoIP szolgáltatást nyújtó távközlési szolgáltatók többsége - különösen a nagy vezetékes közcélú, illetve üzleti kommunikációs, alternatív szolgáltatók - a nagyvállalati ügyfeleket célozta meg a szolgáltatás elindításakor. A piacon a későbbiekben megjelenő, elsősorban internet hozzáférés és/vagy IP alapú szolgáltatásokat kínáló cégek többsége a közép- és kisvállalatokra alapozta stratégiáját. A piaci trend azt mutatja, hogy a nagyobb szolgáltatók a középvállalati, a kisebbek pedig a kisvállalati, illetve a lakossági szegmens igényeit is igyekszenek egyre inkább kielégíteni. A tanulmányban vizsgált 26 szolgáltató közül jelenleg három nyújt - kifejezetten a hívások IP alapú bonyolítására - pre-paid kártyás szolgáltatást, 2001 során azonban további nyolc szolgáltató tervezi a konstrukció bevezetését.

6-8 milliárd forintos VoIP piac

A kutatás során megkérdezett szolgáltatók közül a legtöbben éves szinten 5 milliárd forint felettire becsülték a kiskereskedelmi VoIP forgalom értékét. A keresleti oldalra vonatkozó adatokból a nemzetközi forgalom körülbelül 5-6 milliárd forintra, a belföldi távolsági beszélgetések VoIP-on keresztül bonyolított értéke 1-2 milliárd forintra tehető. Vagyis a VoIP szolgáltatások teljes piacának nagysága 6-8 milliárd forint közöttire tehető 2001-ben a tanulmány alapján. Ez a gazdálkodó szervezetek által generált beszédcélú távközlési kiadások 4-5 százalék-át jelenti, viszont a nemzetközi beszédforgalomnak már 35-40 százalékát adja.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Hírközlési Főfelügyelet