<P class="MsoNormal">Az argentin válság nem riasztja el a befektetőket a magyar piacról

Bár a magyar külkereskedelemre csekély hatást gyakorol az Argentínában kialakult válság, a pénzpiacot annál inkább érinti. A tőzsdén várhatóan esésre lehet számítani, azonban a forint árfolyama tovább erősödhet a 12 európai valuta eltűnése miatt.

Argentína - Chile és Brazília mellett - az egyik legnagyobb dél-amerikai kereskedelmi partnere Magyarországnak, bár az argentin gazdaság általános recessziója miatt az utóbbi két évben a két ország közötti árukereskedelem jelentősen megcsappant. Az összforgalom 1998-ról 1999-re 58 százalékkal, míg 1999-ről 2000-re 30 százalékkal esett vissza. (A forgalom összetételéről keretes írásunkban olvashatnak.)

Hazánk külkereskedelmét tehát csak kis részben befolyásolja a távoli országban kialakult gazdasági krízis. Az viszont kérdéses, hogy magyar pénzpiac menynyire sínyli meg az argentin eseményeket. A múlt század kilencvenes éveinek pénzügyi válságai elegendő példával szolgáltak arra, hogy mi történik akkor, ha egy régió meghatározó gazdasága padlót fog. A mexikói tequilaválság 1994 végén, az ázsiai 1997-ben és az orosz 1998-ban viszont a mostanitól eltérő világgazdasági környezetben zajlott. Akkor a globális mutatók javulófélben voltak, az elmúlt időszakban azonban ugyanezek a gazdasági jelzők lefelé tendálnak, vagyis a befektetőket már egyébként is nyugtalanság, feszült idegállapot jellemzi.

További múltbeli példáért nem is kell olyan messzire menni, hiszen az argentin válság előszele már 2001 júliusában megérintette a világot, mindenekelőtt a feltörekvő piacokat. Ami Magyarországot illeti: csupán annyi történt, hogy a forint egyik pillanatról a másikra 4-5 százalékponttal gyengült, és nem hiányzott sok ahhoz, hogy az állampapírpiacon is komolyabb eladási megbízások jelenjenek meg.

A szakirodalomba fertőződés (contagion) néven bevonult folyamat minden eddiginél súlyosabb következményekkel járhat - tudtuk meg Dezséry Kálmántól, Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársától. A pénz- és részvénypiacokon a bizonytalanság uralkodhat el, és ez az árfolyamok szélsőséges ingadozását okozhatja. A befektetők bizalma könnyen meginoghat az ilyen események láttán, és kivonhatják pénzüket a még olyan gazdaságilag stabil országokból is, mint Magyarország.

Az instabilitás másik nagy okozója Törökország, amely a Nemzetközi Valutaalappal viaskodik gazdasági reformjainak ütemezése kapcsán. Mind Argentína, mind pedig Törökország nagy összegű rendkívüli pénzsegélyeket kapott a Valutaalaptól, amiért cserébe a két ország kemény lépéseket ígért meg közkiadásainak kordában tartására. Tőkebefektetők azonban attól félnek, hogy egyik ország sem lesz képes betartani ígéreteit, mivel éppen akkor kellene csökkenteni közkiadásaikat, amikor amúgy is súlyos gazdasági recesszióban szenvednek. A közkiadások radikális megnyirbálásának ilyen körülmények között nagyon súlyos társadalmi és politikai ára lenne. S ebből fakadóan a tőkebefektetők bizalomvesztése olyan más országokkal szemben is bekövetezhet, amelyek hasonló helyzetben vannak, mint Argentína.

Így történhetett, hogy az argentin bajok még a viszonylag erős lengyel és magyar gazdaságot is negatívan érintették. A fejlődő gazdaságokra specializálódó tőkebefektető intézetek ugyanis kénytelenek voltak valutájukat és részvényeiket az erősebb gazdaságokban eladni ahhoz, hogy ellensúlyozzák az Argentínában és Törökországban elszenvedett veszteségeiket.

Azonban a jelek arra utalnak, hogy Argentína és Törökország esetleges összeomlása ma valószínűleg nem okozna globális zűrzavart a feltörekvő országok körében. Az egyes gazdaságok megítélése ugyanis mindinkább saját fejlődésüktől függ, és egyre kevésbé a régió általános és sokszor felületes megítélésétől. Dezséry szerint a befektetők már csak azért sem fogják cserbenhagyni ezeket az országokat, mert a 12 európai nemzeti valuta eltűnése miatt csökkennek a befektetési lehetőségeik, ezért inkább - vállalva a magasabb kockázatot - a tőke éppen a feltörekvő gazdaságokat keresheti fel.

Ebből kifolyólag a tavaly júliusihoz hasonló, kezdeti pánikhangulat okozta forintromlásra még a két ország gazdasági összeomlása esetén sem kell számítani. Bácskai Tamás közgazdász professzor szerint a gazdaságunkat jellemző kamatláb-csökkentési politikát azonban megakaszthatja a befektetők bizalmának megingása következtében megemelkedett kockázati prémium. Emellett a világgazdaság eseményeire rendkívül érzékeny tőzsdén az argentin és a török válság elmélyülésével is esést lehet jósolni. Dezséry Kálmán mindenesetre szerencsésnek tartja, hogy a dél-amerikai országban bekövetkező krízis mélypontja épp a karácsonyi ünnepekre esett. Mivel a tőzsdék ilyenkor zárva tartanak, az események hatása nem rögtön csapódik le, hanem csak késleltetve, mérsékeltebb reakciót kiváltva.

Magyarország 1998-ban regisztrált 19,7 millió USD kiviteléhez és 55,3 millió USD behozatalához képest az 1999. évi 11,5 millió USD export és 16,8 millió USD import értékek 58 százalékos összforgalom-visszaesést jelentettek, ami 2000-ben (kivitel: 6,9 millió USD, behozatal: 13,1 millió USD) további 30 százalékkal csökkent. Eladásaink 26 százaléka feldolgozott termék, 73 százaléka gép, 1 százaléka élelmiszer. Főbb exportcikkeink: gépjárműfőegységek, izzólámpák, gyógyszeralapanyagok, növényvédő szerek, gumiabroncsok, tejfeldolgozó gépek, acélcsövek, esetenként textília és sertéshús. Az importáruk 45 százalékát mezőgazdasági termékek, 43 százalékát nyersanyagok, 11 százalékát feldolgozott termékek és 1 százalékát gépi berendezések teszik ki.

Pajlócz Gergely

(Népszava)