Válságban a hazai sertéstenyésztés

2008.02.25. 7:36

Az uniós sertéstermelő vállalkozások 20 százaléka is eltűnhet a piacról, ha Brüsszel nem hoz megfelelő intézkedéseket az ágazati válság kezelésére - írja a Világgazdaság. A gazdák többek között a genetikailag módosított (GMO-) takarmányok engedélyezését követelik.

A vészharangot azért kongatták meg, mert a sertésfelvásárlási árak egy év alatt 8 százalékkal csökkentek, miközben a takarmányok 50-100 százalékkal drágultak. A szervezetek emiatt az európai takarmánygabona-termesztés erőteljes ösztönzését és az állati eredetű fehérjeadalékok (húslisztek) használatának engedélyezését sürgetik. Közvetlen ártámogatás céljára az export-visszatérítések emelését és a szervezett tárolási akciók kiterjesztését is követelik. Ha nem lesz gyors beavatkozás, a tömeges gazdálkodói csődök után ismét az egekbe szökhet a sertéshús fogyasztói ára - állapítják meg az érdekképviseletek.

A gazdálkodók érdekképviselete, a COPA-Cogeca - új fejleményként - a génkezelt (GMO-) takarmányok behozatalának és felhasználásának mielőbbi uniós engedélyezését is szorgalmazza. A szakmai érvelések szerint ugyanis az uniós termelők rendkívüli gazdasági hátrányba kerülnek azokhoz a világpiaci versenytársaikhoz képest, akik olcsóbb GMO-növényeket (takarmánykukoricát, szóját) használhatnak fel. A magyar agrárgazdálkodók - tudtuk meg Tóth Istvántól, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkárától - egyre inkább úgy ítélik meg, hogy nálunk is elengedhetetlenné válik a GMO-takarmányok köztermesztésének (felhasználásának) engedélyezése.

Tóth István szerint ebben az ügyben elítélendő az EU határozatlansága. Szerinte a nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az egészségügyi és környezetvédelmi szempontból megfelelően tesztelt fajták termesztésének és fogyasztásának nincs kockázata. Ezért ezek uniós tiltása mind a növénytermesztőknek, mind az állattenyésztőknek károkat okoz. Ha a termelési és a felhasználási lehetőségektől az EU-s (így a magyar) agrárgazdálkodók továbbra is elesnek, arra is jogot formálhatnak, hogy az ebből származó gazdasági hátrányért kártalanítsák őket - állapította meg a titkár.

Az ágazat összesen 14 milliárd forint támogatást kaphat, és ez egy kilogramm sertésre vetítve 20-25 forintot jelenthet - mondta Sákán Antal, a Sertéstenyésztők Országos Szövetségének elnöke. Az állattartók ugyanakkor így is legalább 40-50 forintot veszítenek kilónként, mivel a 270 forint körüli kilónkénti felvásárlási árak a legjobb vállalkozásoknál is messze elmaradnak a 330-340-es önköltségtől. A kedvezőtlen piaci viszonyok miatt az ágazatnak tavaly 30 milliárdos veszteséget kellett elkönyvelnie.

A mai helyzet további 20-40 százalékos állománycsökkenéssel fenyeget - állapította meg az elnök. A gabonatermeléssel is foglalkozó vállalkozások jobban járnak, ha sertéshizlalás helyett a piacon értékesítik a terményeiket, a gabonavásárlásra szoruló telepeken pedig eleve nem éri meg megvenni a drága takarmányt. A prognózisok szerint emiatt a 3,8 millió darabos mai hazai sertéslétszám rövid időn belül 1-1,3 millióval, akár 2,5 millióra is apadhat. Ez pedig a hazai lakossági igények kielégítéséhez is fokozott húsimportot tenne szükségessé - olvasható a Világgazdaságban.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK