Esély van a közpénzügyi törvénycsomagra

2008.04.22. 15:18

Júliusban többpárti konszenzussal elfogadhatja a Parlament a közpénzügyi törvénycsomagot, amelyről 16 alkalommal többpárti egyeztetés folyt - mondta Veres János pénzügyminiszter a Világgazdaság által szervezett konferencián.

A közpénzügyi törvénynek tartalmaznia kell a reáladósság szintjét, ami azt jelenti, hogy az állam adósságának reálértéke nem növekedhet - ismertette a törvénycsomag első szempontját Veres János.

A pénzügyminiszter szerint az Állami Számvevőszéktől független Költségvetési Hivatalra van szükség, de annak hatásköréről és annak esetleges egyszemélyi vezetéséről tovább lehet egyeztetni. Az azonban elkerülhetetlen, hogy a közpénzügyi törvénycsomag több pontját kétharmados többséggel kell elfogadni - rögzítette álláspontját Veres János.

A Pénzügyminisztérium reál-adósságszabály javaslata sem a Nemzetközi Valutaalap, sem a Magyar Nemzeti Bank, sem az Állami Számvevőszék (ÁSZ) véleménye szerint nem átlátható - jelezte Varga Mihály. A Fidesz alelnöke, volt pénzügyminiszter a Konvergencia Tanácshoz hasonlítható szükkörű Költségvetési Tanács felállítását javasolta, hozzátéve, hogy az ÁSZ képes ellátni a költségvetési tervezetek vizsgálatát.

A közpénzügyi törvény teljesen új alapokra helyezné a költségvetési tervezést, a közpénzekkel való gazdálkodást Magyarországon - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSz) elnöke. Hozzátette: a költségvetési tervezésben lényegesen növelni kell az átláthatóságot és át kell térni a szabályalapú költségvetési tervezésre.

Kovács Árpád előadásában kiemelte, az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a közép-, illetve a hosszú távú szervezésre kell helyezni a hangsúlyt a büdzsé összeállításában és a társadalom, illetve a gazdaság valódi folyamataiból kell kiindulni, méghozzá úgy, hogy hatástanulmányokkal kell alátámasztani a tervezett költségvetést.

Az ÁSz elnöke kritikával illette a Pénzügyminisztériumot a tekintetben, hogy már április 15-ig be kellett volna adni a pénzügyi tárcának a 2009-re vonatkozó költségvetési irányelveket, de ezzel késik a minisztérium.

Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója szerint álvita zajlik arról, hogy a költségvetésnek milyen a technikai mozgástere, mivel megítélése szerint a jelenlegi helyzetben az adócsökkentésre az esély a "nullával" egyenlő.

Hamecz István kiemelte: véleménye szerint annak is csökkent a valószínűsége, hogy Magyarország azon a pályán tud haladni, amelyet a Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban rögzített a kormány. Úgy vélte ahhoz, hogy a 2009-es, illetve a 2010-es államháztartási hiánycélokat teljesíteni lehessen - a mostani helyzetből kiindulva - 2009-re vonatkozóan további 0,6 százalékpontos, 2010 esetében pedig újabb 0,8 százalékpontos lefaragást kellene elérni.

Hamecz István, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzések osztályát vezette, kiemelte, a magyar gazdaság jelenlegi problémája a foglalkoztatás alacsony szintjéből fakad. Úgy vélte, a munkaerőpiacon, különösen annak kínálati oldalán olyan jelentős gondok vannak, amelyek gátat szabnak egy újbóli nagyobb növekedési ráta elérésének is. Magyarország mostani helyzetében a munkakínálati problémák miatt valószínűleg csupán 1,5-2,0 százalékos GDP-növekedést lehet elérni magas infláció mellett - mondta.

Hamecz szerint kulcsprobléma az alacsony aktivitási ráta, illetve az alacsony tényleges nyugdíjkorhatár, a bőkezű, a munkavállalásra nem ösztönző szociális rendszer. Az aktivitási ráta olyan alacsony, hogy azzal - a 15-64 év közötti aktív korú lakosságot nézve - az unió tagállamai között Magyarország az utolsóelőtti.

Arról is szólt, hogy véleménye szerint nagyon magas Magyarországon a minimálbér, amiért a korábbi konzervatív kormányt hibáztatta. Felvetette, hogy a foglalkoztatási gondok megoldása végett be kellene fagyasztani a minimálbér összegét. A munkaerő strukturális összetétele is kedvezőtlen, egyúttal a jelenlegi magyar munkaerő képzettsége korszerűtlen. "E problémákon adókkal nem lehet változtatni" - mondta, elismerve ugyanakkor, hogy a munkára rakodó adó- és járulékterhek magasak, és ezen mindenképpen változtatni kell. Egy sikeres kiigazítás eléréséhez az államháztartás kiadási oldalán is jelentős arányú csökkentést kell végrehajtani - hangsúlyozta.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adóigazgatója, az APEH volt elnökhelyettese kiemelte: az adórendszer túl bonyolult, ráadásul "elvtelen rétegérdekek kiszolgálója". Megítélése szerint a munkabért terhelő adók, járulékok túl nagyok, de a vállalkozások különböző címen megvalósuló együttes terhelése is mintegy 30 százalékos rátát mutat.

Vámosi-Nagy Szabolcs amellett érvelt, hogy az olyan speciális adófajtákat, mint az eva, illetve a mezőgazdasági kistermelők bevételalapú adóztatását meg kellene szüntetni, általában át kellene gondolni az adózásban érvényesülő kivételek megszüntetését. Vámosi-Nagy Szabolcs megítélése szerint hosszabb távon elkerülhetetlen az is, hogy kivezessék a rendszerből az iparűzési adót, ehelyett a célok között említette a vagyoni típusú adók arányának növelését.

Véleménye szerint az áfacsökkentés hiba volt, és általánosságban is felül kellene vizsgálni a rendszerben jelenleg lévő adókedvezményeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy hasznos lenne, ha a politikai pártok a szakértők véleményére alapozva egy úgynevezett adókartában állapodnának meg, amelyben rögzítenék a magyarországi adóztatás hosszú távú céljait.

KAPCSOLÓDÓ CIKK