Megállapodás született a gazdasági koordinációt növelő hat jogszabályról

2011.03.15. 14:01

Politikai megállapodásra jutottak az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei kedden Brüsszelben az euróövezet pénzügyi stabilitását segítő hat jogszabályról. Ez mások mellett megerősíti az Európai Unión belüli költségvetési politikai felügyeletet. A csomag elfogadása a magyar EU-elnökségi program egyik fő célkitűzése volt, és soros elnökként Matolcsy György elnökölt az áttörést hozó találkozón. Közben az Unió pénzügyi biztosa jó irányba tett lépésként értékelte a Széll Kálmán-tervet.

Megszületett a politikai megállapodás kedden a pénzügyminiszteri tanács ülésén arról a nagyszabású jogszabályi csomagról, amely elmélyíti és megerősíti a költségvetési és makrogazdasági politikák koordinálását az eurózónán és az EU-n belül - írja a Bruxinfo.

A keddi találkozón megkötött kompromisszum azt jelenti, hogy megindulhat a tárgyalássorozat az Európai Parlamenttel a költségvetési és makrogazdasági felügyeletet szigorító intézkedésekről, amelyekről elvileg az elnökség végéig, júniusban kellene megállapodni. A találkozón elnöklő magyar miniszter, Matolcsy György a döntést bejelentve történelminek nevezte a miniszteri megállapodást, és köszönetet mondott kollégáinak a kompromisszumkészségért.

A hatból négy javaslat a stabilitási és növekedési paktum reformjával foglalkozik, és az eddigi legmélyrehatóbb változásokat eredményezi az euró 1999-es bevezetése óta. A másik két javaslat az EU-n belüli makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelésére irányul. Négy jogszabály ügyében az uniós parlamentnek együttdöntési joga van, kettő esetében a Tanácsnak konzultálnia kell a képviselőtestülettel.

Megelőző jelleggel is büntethetne magas hiánynál az EU

A hat jogszabály közül kettő az EU stabilitási és növekedési paktumának reformját tartalmazza. Egyikük az úgynevezett megelőző ágra vonatkozik, amikor a költségvetési hiány az adott országban még nem éri el a háromszázalékos tűréshatárt. A másik a kiigazító ágat erősíti, azaz olyankor alkalmazzák majd, ha egy-egy ország már a túlzott deficit miatti eljárás alatt van.

Egy harmadik jogszabály a költségvetési eljárások szankcióit tartalmazza. Újdonság, hogy ezentúl már nemcsak 3 százalék fölötti államháztartási hiánynál szankcionálhat az EU, hanem már az előtt, megelőzési jelleggel (kamatozó betét formájában). Később a bírság a hiánycéltól való jelentős eltérés és az ajánlások ismétlődő nem teljesítése esetén akár a bruttó össztermék (GDP) 0,5 százalékát is elérheti. A negyedik szabály egy tanácsi direktíva lesz, amely szerint az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget biztosító szabályozásnak meg kell jelennie a nemzeti jogrendszerben.

Uniós dicséret a Széll Kálmán-tervnek

Világos jeleit látja az Európai Bizottság a március elején bejelentett Széll Kálmán-tervben foglalt intézkedéseken annak, hogy Magyarország jó irányba tart a pénzügyi konszolidáció útján - jelentette ki Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa.

A finn biztos - Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és Michel Barnier belső piaci biztossal közös sajtótájékoztatóján - az európai uniós tagországok pénzügyminiszteri találkozója után nyilatkozott. A találkozón a túlzott államháztartási hiány miatt folyó, már régebben indított eljárás keretében esett szó a magyar (és a lengyel) gazdaságról, megfelelően az uniós eljárási rendnek.

Rehn megismételte, hogy az Európai Bizottság mielőbb további részletekről szeretne információkat kapni a magyar tervekkel kapcsolatban, különös tekintettel a hiányra, a következő években is hatni képes, szerkezeti jellegű intézkedésekre. Az MTI értesülése szerint a biztos a találkozón fontos eszköznek nevezte a 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot is.



Két további jogszabály a túlzott deficiteljárás mintájára felállít egy túlzott egyensúlytalansági eljárást, amelynek keretében az érintett ország akár szankciókkal is sújtható, például a tervek szerint a GDP 0,1 százalékát is elérő pénzbírsággal. Pénzbírságot a jelenlegi szabályozás alapján és ezután is csak az euróövezeti országokra lehet kiszabni.

A keddi találkozó előtt még nyitott kérdésekről a miniszterek úgy döntöttek, hogy a nyugdíjreformok nettó költségeit figyelembe kell venni az adósságcsökkentési kötelezettségek teljesítésének értékelésekor, az esetlegesen bírságra kényszerülő tagállamok befizetésének pedig az euróövezet stabilitását célzó - a nehézségekkel küzdő tagállamok segítésére létrehozott - alapba kell kerülnie.

KAPCSOLÓDÓ CIKK