A tengerek savasodásának okait vizsgálja három brit kutató az északi sarkvidéken. Helyi idő szerint hétfőn kezdték meg ötszáz kilométer hosszú, sítalpas utazásukat.

Ann Daniels, a kutatás vezetője szerint olyan adatokat fognak gyűjteni, amelyeket a tudósok máshogy nem szerezhetnének meg. Ezek felvilágosítást adnak a növekvő szén-dioxid-kibocsátásnak az óceánokra, illetve azok faji sokszínűségére való hatásáról.

Az információkat európai, amerikai és kanadai kutatóközpontok is felhasználják majd. A kutatást egy biztosítókonszern finanszírozza. Daniels eddig három sarki expedíciót vezetett: kettőt az Északi- és egyet a Déli-sarkvidékre.

Danielsnek és két kollégájának a mínusz 45 Celsius-fokos hideggel és az erős széllel is meg kell majd küzdenie. Hétfőn a közelükben egy másik kutatócsoport is berendezkedett negyvenöt napra egy mérőállomáson, hogy segítse az expedíciót. A kutatócsoport már meg is kezdte az első adatgyűjtő helyszín felállítását.

Néhány tudós attól tart, hogy a következő évtizedekben drasztikusan megváltozhat a tengerek pH-értéke. Ez negatív hatással lehet az érzékeny állatfajok, például a homárok, rákok és osztrigák életmódjára. Mivel a hideg víz több szén-dioxidot vesz fel, mint a meleg, az északi-sarkvidéki tengerek különösen fogékonyak a fenyegető változásokra.

Az ipari forradalom óta a tengerek savasságának mértéke harminc százalékkal emelkedett. A kutatók becslései szerint ez az érték megháromszorozódhat, amennyiben tovább növekszik a szén-dioxid-kibocsátás.