Mekkora sugárzást kapunk Japánhoz képest?

A passzív dohányzás körülbelül akkora sugárzási dózissal terheli a szervezetet, mint amekkora sugárzás éri a Pakson lakókat. A földrengésben súlyosan megsérült fukusimai erőműnél viszont olyan sugárterhelés is előfordult, amivel 9 másodperc alatt lehet begyűjteni azt a dózist, ami Magyarországon egy év alatt éri átlagosan az embereket. A japán nukleáris balesetsorozat után világszerte érzékenyebbé vált a közvélemény a sugárterhelés témájára. A kérdés az, hogy mikor lépi túl a sugárzás az egészségkárosítás határát? A válasz azért nehéz, mert  a szervezet egészen extrém szintű terhelést is képes elviselni, továbbá az állandó háttérsugárzást sokkal könnyebben elviseli a szervezet, mint a hirtelen sugárterhelést.

Van olyan vidéke a Földnek, ahol nagyobb sugárzási dózis éri a lakosságot évente, mint amennyi - egy rendkívüli szintemelkedés után - érheti a Fukusima I atomerőmű mentésén dolgozókat. Az iráni Ramsar városában, a Kaszpi-tenger partján lakók évente 260 millisievert (mSv) sugárzást szenvednek el a természetes módon radioaktív hévízforrások miatt. Az ott élők között mégsem magasabb a rákos megbetegedések aránya, mert a magas, de állandó háttérsugárzást sokkal könnyebben elviseli a szervezet, mint a hirtelen sugárterhelést.

A japán nukleáris balesetsorozat után világszerte érzékenyebbé vált a közvélemény a sugárterhelés témájára. A kérdés az, hogy mikor lépi túl a sugárzás az egészségkárosítás határát? A válasz azért nehéz, mert mint az iráni példán is látható, a szervezet egészen extrém szintű terhelést is képes elviselni.

Az alábbi infografikáról kiderül, hogyan aránylik a Tokióban jelenleg mért sugárzási szintekhez egy-egy másik város háttérsugárzása, illetve milyen dózissal jár egy CT-felvétel vagy egy mammográfiai vizsgálat. Az ábra a Tokióban mért, fukusimai eredetű, ionizáló sugárzást tünteti fel, nem számolva viszont az ételben, ivóvízben vagy levegőben terjedő radioaktív részecskékkel, amelyek nagyobb egészségügyi kockázattal járhatnak. Figyelemre méltó, hogy a paksi atomerőmű közelében lakni nem kockázatosabb, mint passzív dohányosnak lenni egy dohányzó élettárs mellett (a dohány radioaktív ólmot és polóniumot tartalmaz).

Forrás: Dr. Rama Hoetzlein

A Tokióban mért, fukusimai eredetű, ionizáló sugárzást narancsszínű körök jelölik. Paksot és Budapestet lila színnel emeltük ki. A grafikon angol nyelvű változatát dr. Rama Hoetzlein, a koppenhágai Aalborg Egyetem vizualizációs technológiákkal foglalkozó adjunktusa készítette. A felhasznált tudományos közlemények listája itt olvasható. Kattintson az ábrára a teljes méretért!

Még bekövetkezhetnek meglepetések Fukusimánál

Sokkal nagyobb sugárterhelést kell viszont elviselniük a Fukusima I mentésén dolgozóknak. Az erőmű telephelyén előfordult, hogy egy óra alatt mértek 400 mSv-et - ez azt jelenti, hogy aki közvetlenül a sugárzás forrása mellett tartózkodna, az 9 másodperc alatt körülbelül akkora dózist kapna, mint egy Magyarországon élő egy teljes év alatt. Jelenleg egy-egy munkás körülbelül egy óra alatt kap akkora sugárterhelést, mint mi egy év alatt, ezért az elhárításon dolgozók dóziskorlátját a szükséghelyzet miatt fel is emelték 100-ról 250 mSv-re. "Eddig tizenhét munkás kapott 100 mSv feletti dózist, ám az eddigiek alapján nem várható sugárbetegség" - hangzott el dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technológiai Intézetének igazgatója pénteki sajtótájékoztatóján.

Az erőmű húszkilométeres körzetéből 160 ezer embert telepítettek ki négy óra leforgása alatt. Most az illetékesek azt tanácsolják a harminc km-es körzeten belül élőknek, ha tehetik, költözzenek el (egyébként a zónán belül maximum 100 mikroSv/óra sugárzást mérnek). A hatóságok mintegy 75 ezer emberen végeztek mérést, 97-en voltak külsőleg sugárszennyezettek. Ezzel együtt Tokióban meghaladta a gyermekekre vonatkozó határértéket a csapvíz jód-131 tartalma, 210 becquerel/litert mértek a 100 Bq/l helyett. Ez azért fordulhatott elő, mert a felszíni víztározókra ráhull a szél hordta szennyezés. Az erőműtől 740 km-re levő Oszakában viszont gyakorlatilag nem változott a sugárzási szint.

Tény viszont, hogy korlátozottan ugyan, de folyamatos a radioaktív kibocsátás az erőműben bekövetkezett robbanások óta. A gáznemű hasadási termékek a pihentető medencékből, a reaktorépületek sérülése miatt a szabadba távoznak. Szintén radioaktív szennyezéssel jár a reaktorokban felgyülemlett gáz lefúvatása és a 2-as blokk feltételezett sérülése. A tengert a hűtővíz visszafolyása szennyezi - a jód-131 még az erőműtől tíz km-re is meghaladja a határértéket a vízben. Péntek délelőtt a japán hatóságok a reaktortartály sérülésétől tartottak a 3-as blokknál. Később ezt cáfolták, mert nem esett benne a nyomás, de az incidens is jelzi, még nincs kizárva a legrosszabb, a súlyos sugárszennyezés.

"Egy fukusimai kibocsátás a meteorológiai becslések szerint leggyorsabban négy-öt nap alatt érhetné el Európát, ha ehhez optimálisak lennének a légköri feltételek. Ha ilyen esetleg be is következne, Európát és hazánkat már rendkívül alacsony koncentrációban érhetné el ez az anyag, várhatóan még műszeres kimutatása is nehézkes lenne. Hazánkban a japán atomerőmű-baleset radioaktív kibocsátásának egészségügyi hatása egészen biztosan nem lesz. Ezért felesleges jódtablettát bevenni a pajzsmirigy védelmére, mert allergiás reakciót válthat ki az erre érzékenyeknél" - tette hozzá Aszódi.

***

Az egyént érő sugárterhelés összeadódik. Olvasóink úgy becsülhetik meg az őket egy év alatt ért teljes dózist, ha összeadják az egyes pontoknak megfelelő sugárzási szintet a fenti ábráról. (A hazai háttérsugárzási adatokat a katasztrófavédelem táblázatában lehet megnézni). Ha valaki nagyobb tengerszint feletti magasságban él, akkor több kozmikus eredetű sugárzás éri. A besugárzással járó orvosi vizsgálatoknak és az egyes foglalkozásoknak is megvan a maga jellemző dózisa. Aki napi átlagban másfél csomag cigarettát szív el, az adjon hozzá az éves összdózishoz 30 mSv-et.

Az USA Nukleáris és Sugárkutató Testületének (NRSB) átlagai szerint egy embert összesen 6,2 mSv sugárdózis ér évente, melynek legnagyobb része (42%-a) a radon természetes bomlásából származik. A földi háttérsugárzás 16, a kozmikus 13, az orvosi vizsgálatok 10%-kal járulnak hozzá ehhez az átlagszinthez. Az egyes munkakörök miatti terhelés - gondoljunk az atomerőművekben dolgozókon kívül például a pilótákra és az légiutaskísérőkre - átlagosan 2%-át teszi ki az éves dózisnak. Nukleáris balesetek csak 1%-nál kisebb arányban terhelik a szervezetet.


Miben mérjük az emberi testet ért sugárzást?
A sievert (Sv) mértékegység az ionizáló sugárzás mennyiségét értékeli a biológiai hatás alapján. A gray mértékegység azt mutatja meg, hogy egy anyag mennyi sugárzást nyelt el. A sievert az emberi testet ért és általa elnyelt sugárzást jellemzi. Egy személyre a dózist úgy számolják ki, hogy a gray-ben mért dózist beszorozzák a minőségi tényezővel. E tényezőt többek közt a sugárzás típusa és a sugárzást elnyelt testszövet befolyásolja. A mértékegység Rolf Sievert svéd orvosi fizikus kutatóról kapta a nevét.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK