A hárommilliót közelítő résztvevővel a mekkai zarándoklat, a haddzs az emberiség legnagyobb rendezvénye. A szaúd-arábiai hatóságok metró kiépítésével igyekeznek csökkenteni az óriási tömeg közlekedésének környezetterhelését a szent városban, de a szemétkezelés továbbra is megoldatlan probléma - 2010-ben például százmillió PET-vizespalack maradt a részt vevők után.

Mindenki pontosan ugyanakkor érkezik pontosan ugyanoda, és évről-évre egyre többen. Ez az emberiség legnagyobb rendezvénye, a mekkai zarándoklat, vagyis a haddzs. Ha megteheti, minden muszlim hívőnek kötelessége életében legalább egyszer részt vennie rajta. Az "életében egyszer" megszorítás pontosan az utazási nehézségek miatt került be a muszlim hagyományba, hiszen a 19. századig akár több éves zarándokúttal volt egyenlő a távolság legyőzése, és a tömegturizmus, a repülés elterjedéséig is többhetes utazással kellett számolnia például egy indonéziai hívőnek.

Idén november 7-én ért véget a haddzs. A szaúd-arábiai statisztikai hivatal közlése szerint külföldről több mint 1,8 millió hívő érkezett, továbbá belföldről 1,1 millióan érkeztek Mekkába, de a CNN amerikai hírtelevízió becslése szerint is több mint két és félmillió volt a részt vevők száma. Az Arab-félszigeten egyre inkább érezhető klímaváltozás miatt 2011-ben több szervezet hívta fel a zarándokok és a szaúdi hatóságok figyelmét arra, hogy lehetőleg csökkentsék a szent esemény miatt bekövetkező környezetterhelést.

Forrás: AFP/Fayez Nureldine

Évente egyszer, a Kába-kő előtt eltűnnek az etnikai, kulturális és vagyoni küldöttségek az iszlám hívei között. A zarándoklat arra emlékezteti a részt vevőket, hogy Allah előtt minden muszlim egyenlő. Mekka az iszlám szent helye, nem muszlimoknak tilos a belépés. Azonban az iszlám világ minden sarkából érkező, évente 13 millió látogató miatt az egyik leginkább kozmopolita muszlim várossá vált. Kattintson a képre a további fotókért!

A 2010-es haddzs után több mint százmillió PET-vizespalack maradt. Jelentős az élelmiszermaradvány, a szent városban a résztvevőket szállító autóbuszok füstje, a szállodák működtetésére elhasznált energia, és akkor még nem beszéltünk a távolsági repülőjáratok szén-dioxid-lábnyomáról - jellemzi a helyezetet dr. Husna Ahmed, egy brit vallásközi alapítvány, a Faith Regen Foundation (FRF) ügyvezetője. Az alapítvány az idei zarándoklatra külön tájékoztatót állított össze "Zöld kalauz a haddzsra" címmel. Az összeállítás arra biztatja a hívőket, hogy a Prófétához hasonlóan valóban csak egyszer vegyenek részt a haddzson, és a többszöri zarándoklat helyett vagy másokat segítsék hozzá az utazáshoz, vagy adakozzanak a szegénység felszámolására.

Ahmed szerint egyrészt a szaúdi királyságnak és a mekkai hatóságoknak kéne energiatakarékossági intézkedéseket bevezetniük - például napenergiával kéne kivilágítani a mecseteket -, másrészt a haddzsra érkezőknek kéne környezettudatosabban viselkedniük. Az alapítvány igazgatója szerint tájékoztatójuk "rávilágít a természetvédelem és az iszlám teológia közötti alapvető kapcsolatra", és azoknak a hívőknek is hasznos lehet, akik hazájukban nap mint nap a betevő falatért küszködnek.

Forrás: AFP

Hívők az Arafát-hegyen. Idén legalább két és félmillióan vettek részt az ötnapos zarándoklaton; a nagy többség repülőn érkezett. Az arab világ egyik leghíresebb utazója, a 14. században élt Ibn Battúta huszonegy éves korában vett részt először a haddzson. Az út szülővárosából, a marokkói Tangier-ből Mekkáig tizenhat hónapig tartott. Kattintson a képre a további fotókért!

A mekkai hatóságok a hatalmas tömeg közlekedési igényei miatt metrót építenek, hogy megkönnyítsék a kegyhelyek közötti közlekedést. A munkálatok most is zajlanak, a gyorsvasút részben már használható. Arról is folynak tárgyalások, hogy tartós vizespalackokkal pótolják a műanyagot. A szaúdi királyság eddig is dollármilliárdokat költött a kegyhelyek környékének kiépítésére. A részt vevőket például sátorvárosokban szállásolják el, és az óriási tömeg miatti elsődleges kockázat, a torlódások elkerülésére többszintes útvonalakat építettek ki, amelyekben 400 biztonsági kamera működik (a legsúlyosabb incidens 1990-ben következett be, amikor 1426 hívőt tapostak agyon egy alagútban; az idén 12 ezren felügyelték a helyszínen a tömeg mozgását).

Egy másik brit, vallásközi párbeszéddel foglalkozó szervezet, a Környezetvédők és Vallások Szövetsége (ARC) külön együttműködési programot hirdetett a zöld zarándoklatok népszerűsítésére (az ARC alapítója Fülöp edinburghi herceg, II. Erzsébet brit királynő férje). A szervezet adatai szerint évente átlagosan több mint száz millióan kelnek zarándokútra, s így a vallási okokból utazók száma messze meghaladja a nyári nyaralókét.

Forrás: AFP

A hagyomány szerint a mekkai zarándoklatot a hívő megválthatja egy helyettes küldésével. Ilyen esetben jótékony célra fordíthatják a haddzsra félretett pénzt. Kattintson a képre a további fotókért!

"A zarándoklatok egyre inkább fogyasztói jellegűvé válnak" - mondta Martin Palmer, a program főtitkára a CNN-nek. "Száz évvel ezelőtt például minden Mekkába érkezőnél volt valamilyen vizespalack" - mondta. Az ARC a zarándokoknak azt ajánlja, hogy a lehető legkisebb szén-dioxid-terheléssel járó utazási formát válasszák, ne pazarolják az élelmiszert és a vizet, és mások után is gyűjtsék össze a szemetet.

Az ARC célja meggyőzni a zarándoklatok szervezőit arról, hogy tiltsák ki az autókat a az útvonalakról, javítsanak a hulladékkezelésen és fektetessenek be megújulóenergia-projektekbe. Az igazgató szerint ez azért nem nehéz, mert a legtöbb vallás eredendően természetvédő jellegű. "Ha abból indulunk ki, hogy a világot Isten teremtette, akkor a hívők kötelessége vigyázni a művére" - mondta. A program indulását november első hetében Assisi városában jelentették be.

Egyelőre tizenkét szent hely csatlakozott hozzá, többek között az Arany templomáról ismert indiai Amritsar, Jeruzsálem városa, az egyiptomi kopt keresztény egyház és a St. Albans katedrális (ez utóbbira például napelemeket telepíttet az anglikán egyház). A szervezet alapítói közé eddig egy muszlim közösség, a nigériai Quadiriyyah Szúfi Mozgalom tartozik. Martin abban reménykedik, hogy a "zöld zarándokhely" minősítés idővel olyan rangú lesz, mint a világörökségi helyszíneknek járó UNESCO-elismerés.

Forrás: AFP/Fayez Nureldine

A zarándokok kiszolgálására folyamatosan épül ki az infrastruktúra, aminek számos mekkai műemlék látta kárát

A vallások részvétele a klímavédelmi intézkedésekben azért is fontos Olav Kjorven, az ENSZ fejlesztési programjának (UNEP) programigazgatója szerint, mert a Föld lakható területének 8 százaléka és a kereskedelmileg hasznosítható erdők 5 százaléka egyházi tulajdonban van. Világszerte az iskolák felét vagy egyházak tartják fent vagy hozzájárulnak a működésükhöz, továbbá az üzleti befektetések 7 százaléka is egyházakhoz kapcsolódik az UNEP adatai szerint. Az emberek 85 százaléka a vallás az erkölcsi és lelki iránytű - mondta Kjorven.