Szabad paprikákat követel a Greenpeace

paradicsompaprika, pritaminpaprika
Vágólapra másolva!
Szabadalmat kapott egy rovaroknak ellenálló paprikafajtára a svájci központú vegyipari és biotechnológiai cég, a Syngenta. Több, gazdákat és növénynemesítőket tömörítő szervezet azért tiltakozik a lépés ellen, mert a rovarrezisztencia nem a cég találmánya, tehát nem is lehetett volna szabadalmaztatni.
Vágólapra másolva!

Huszonhét európai ország harmincnégy civil szervezete, köztük gazda és nemesítő szervezetek tiltakoznak a Syngentának kiadott paprikaszabadalom ellen. A cég egy olyan rovarrezisztens paprikafajtára kért és kapott szabadalmi jogot, amelyet egy vad paprikafajtából nemesítettek. Az ilyen szabadalmak a No Patents on Seeds! (Szabadalommentes vetőmagokért) szövetség tagjai szerint nem csak etikailag kérdőjelezhetőek meg, de a vetőmagpiacot is koncentrálják, gátolják az újításokat, ezáltal világszerte komolyan veszélyeztetik a élelmiszerbiztonságot. Az ügy különös hangsúlyt kapott azáltal, hogy a tiltakozók csípőspaprika-levest szolgáltak fel az Európai Szabadalmi Hivatal dolgozói számára.

A rovarrezisztens csemegepaprikára az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) 2013. május 8-án jegyezte be a szabadalmat. A növényt egy jamaikai vad paprika és egy már nemesített paprika keresztezésével állították elő. Miután a vad rokonfaj több kártevőnek is ellenáll, a szabadalmaztatott tulajdonság, azaz a rovarrezisztencia már létezett a természetben.

A Syngenta most mégis a magáénak tulajdonítja a rovarrezisztens paprikanövényeket, vetőmagjaikat és a termésüket is, annak ellenére, hogy ezek hagyományos nemesítés útján jöttek létre. „Az így nemesített növényeket az európai szabadalmi törvények alapján semmiképpen nem lehetne szabadalmaztatni” – mondta erről Rodics Katalin, a Greenpeace regionális szakértője.

2012 májusában az Európai Parlament rendelettel szólította fel az ESZH-t, hogy „zárja ki a szabadalmazhatóság köréből az összes olyan terméket, amelyet hagyományos nemesítési módszerekkel hoztak létre.” Az ESZH ezt a rendeletet azonban egészen mostanáig teljesen figyelmen kívül hagyta. Az ESZH bővített fellebbezési tanácsának a közeljövőben várható egyik döntése változást hozhat a hagyományos növények szabadalmaztathatóságában. Ahhoz azonban, hogy egy régóta várt és végleges megoldás szülessen, az ESZH-n belüli adminisztratív tanácsban politikai döntés, vagy akár törvénymódosítás is szükséges a Greenpeace szerint.

A tiltakozásra reagálva a Syngenta nyilatkozatot tett közzé. Ebben a cég azt ígéri, hogy bár szabadalmat kapott az adott fajtára, felhasználását önként biztosítja további nemesítés céljára. Ez azonban nem megoldás a Greenpeace szerint. A szabadalom ellentétes a jelenlegi EU-s jogszabályokkal, és a vállalat kijelentése amúgy is csak ígéret. „A valódi megoldás az, ha az ESZH eljárási rendje és szabályai törvényekben rögzítve biztosítanák azt, hogy a táplálékunkat ne lehessen szabadalmaztatni” – áll a környezetvédelmi lobbiszervezet közleményében.

A No Patents on Seeds! szövetséget a Bionext (Hollandia), a Berne Declaration (Svájc), a GeneWatch (Anglia), a Greenpeace, a Misereor (Németország), a Development Fund (Norvégia), a No Patents on Life (Németország), a Rete Semi Rurali (Olaszország), a Réseau Semences Paysannes (Franciaország) és a Swissaid (Svájc) alkotják. Mindannyian az európai szabadalmi törvény felülvizsgálatára szólítják fel a döntéshozókat, azt követelve, hogy a nemesítési alapanyagok, növények, állatok és a belőlük készült termények ne legyenek szabadalmaztathatók.