A lánctartozás ismét kifogott a törvényalkotókon

Vészharangot kongatnak a magyar beruházók egy júliusi Ptk.-módosítás miatt, amely állításuk szerint kiszolgáltatottá teszi őket. A minisztériumi illetékes szerint a lánctartozások visszaszorítása végett született jogszabály megfelel a célnak, noha ezt még a kedvezményezett kivitelezők sem állítják.

További jogi természetű dilemmákat sorolt fel Kocsis Róbert, a Cameron McKenna ügyvédi iroda ügyvédje. Mindenekelőtt azt, hogy a módosítás nem harmonizál az ingatlan-nyilvántartási törvénnyel, hiszen az nem teszi lehetővé a vállalkozó egyoldalú nyilatkozatával történő bejegyzést. Ezért a földhivatal feltehetően elutasítja majd a jelzálog-bejegyzési kérelmeket.

Sőt, ha ezt az ellentmondást fel is oldja a közeljövőben a jogalkotó, akkor is szabályozni kellene a követelés törlésének mikéntjét, máskülönben a kivitelezők a gyakorlatban zsarolhatják a megbízójukat. (A törvényben csupán annyi áll, hogy "a vállalkozó köteles a jelzálogjog törléséhez hozzájárulni, az ennek elmulasztásából származó kárért felelős".)

Kérdés ugyanakkor, képesek lesznek-eegyáltalán élni a lehetőséggel a kivitelezők. A legtöbb beruházás ugyanis banki finanszírozású, és a hitel folyósítása előtt a pénzintézetek nem mulasztják el bejegyezni a saját jelzálogjogukat - amely így természetesen elsőbbséget élvez.

A megrendelő kezeskedik

Meglehetősen szerencsétlenül nyúltak tehát hozzá az illetékesek ehhez a problémához - összegez Kocsis Róbert. Szerinte ennek egyik oka lehet, hogy a módosítás a lánctartozások elleni törvénymódosító csomag részeként jelent meg, vagyis egyértelműen politikai színezetű törekvés.

Ellenpéldaként a lengyel szabályozást említette, amelynek lényege, hogy a megrendelő kezesként felel a vállalkozót az alvállalkozóival szemben terhelő fizetési kötelezettségekért. Éppen ezért nem köt olyan szerződést, amelyben a kivitelező nyilvánvalóan áron alul vállalja el a megbízást.

Azzal, hogy a kérdéses jogszabály a lánctartozások megszüntetésére nem alkalmas, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke is egyetért. Tolnai Tibor mindazonáltal úgy vélte, a rosszhiszemű megrendelőkkel szemben igenis nyújthat egyfajta védelmet ez a szabály.

Elmondása szerint egyes - jellemzően külföldi - fejlesztők kihasználják a magyar bírósági gyakorlat lassúságát, az évekig eltartó perek végére kiürítik a projektcégüket, és eltűnnek a jogos követelés elől. Igaz, ezen segíthetne az a még Petrétei József miniszter nevéhez fűződő javaslat is, hogy a gazdasági ügyekben gyorsított legyen az eljárás.

Tolnai Tibor felhívta rá a figyelmet, hogy jelenleg éppen a kivitelezők vannak kiszolgáltatott helyzetben. A közvélemény előtt is jól ismert probléma az indoklás nélkül lehívható bankgarancia, amely évekre ellehetetleníthet jól működő cégeket, de léteznek egyéb (például előlegvisszafizetési) kötelező garanciáik is - míg számukra senki sem garantálja a kifizetést.

A minisztérium szerint minden rendben

A lánctartozások elleni küzdelem jegyében egyébként létrejött egy tárcaközi bizottság, amely részt vesz a további lépések kidolgozásában is - különös tekintettel arra, hogy már régóta készül az új Ptk., bár azt egyelőre nem tudni biztosan, hogy mikor lesz kész.

Szerintünk jó az új szabályozás, nem kaptunk ezzel ellentétes visszajelzést - reagált a szakmabeliek szerint aggályos módosítással kapcsolatos felvetésünkre a bizottság egyik tagja, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese.

Dr. Krausz Zsuzsannától megkérdeztük, elképzelhető-e mégis, hogy az új Ptk.-ból kimaradnak a kérdéses paragrafusok - ahogy az IRM honlapján olvasható normaszöveg-javaslatból is. Tájékoztatása szerint azonban a hiány oka csupán az, hogy a honlapon fent lévő tervezet még a módosítás előtt készült.