Jó üzlet lehet a föld, ha épp van eladó

Akárcsak a magyar ingatlanpiac egésze, a hazai termőföld olcsónak számít nemcsak uniós, de régiós összehasonlításban is. Pár év múlva, a piacnyitás után biztosra vehető drágulás jön, de az erre bazírozó, reménybeli befektetők dolgát nehezíti, hogy kevés az igazán kívánatos eladó terület.

Aki tehát most földet vesz, és évek múltán eladni szándékozik, nem fog rosszul járni - ebben egyetértenek a szakemberek. Kérdés, tud-e jó földet venni, elvégre a drágulás differenciáltnak ígérkezik, a minőségtől és az elhelyezkedéstől függően akár még meglepetés is érheti a leendő invesztort.

A 2007 óta enyhén megélénkült keresletben újabban megjelenő jelentős - 1000-5000 hektáros - vevői igényeket mindenesetre nehéz kielégíteni. Kimondottan kevés ugyanis a legalább 50 hektáros, egybefüggő, 18 aranykoronásnál jobb minőségű, rendezett tulajdonú eladó föld - tudtuk meg Fűr Zoltántól, a földterületek közvetítésével foglalkozó Földbróker.hu tulajdonosától.

A kisebbet nem viszik

Ez alkalmasint annak is lehet a jele, hogy az ilyen területek gazdáinak eszük ágában sincs most, épp a várható, duplázó vagy triplázó mértékű drágulás előtt túladni a birtokon. Kisebb, 1-10 hektáros, 1/1-es vagy osztatlan tulajdoni hányadot viszont rengeteget kínálnak, jobbára sikertelenül.

Az sem mindegy, hol van az eladásra kínált föld. Általában elmondható, hogy a Dél-Dunántúl és az ország északi része olcsóbb, de értelemszerűen befolyásolja az árat a legközelebbi várostól és főúttól való távolság is. Vannak területek, így például Budapest környéke és a Kisalföld egyes részei, ahol gyakorlatilag nincs már eladó föld.

Jellemző egyébként a piac már említett kialakulatlanságára, hogy a legnépszerűbb ingatlanhirdetési portálokat végigböngészve mindössze négyet találtunk, amelynek keresési funkciói között szerepel a termőföld. (Igaz, ezeken viszont bőven vannak hirdetések - az egyiken egyenesen 992 találat.) Tudomásunk szerint a nagy közvetítőláncok sem foglalkoznak érdemben ezzel a szegmenssel.

Ezek után nem meglepő, hogy egyelőre a pénzintézetek is nagyon óvatosak, pedig a rugalmasabb hitelezési gyakorlat bizonyára élénkíthetné a piacot. A nagy bankok a földdarab becsült értékének 50 százalékánál nagyobb összeget nemigen adnak, és további biztosítékokat is keresnek - tájékoztatott Fűr Zoltán.

Befektetési alapok a láthatáron

A magyar ingatlanpiac egészéhez hasonlóan a hazai termőföld olcsónak számít nemcsak az EU-ban, de a szűkebb régióban is - elsősorban azért, mert több szomszédos országban teljesen szabad már a piac. Kelet-Európában a hektáronkénti átlagár 700 ezer forint körül alakul, vagyis eleve 40 százalékkal magasabb az itthoninál, és jelenleg is gyorsan nő.

Nemrég a Financial Times a nyugat-európai befektetési alapok térségbeli aktivitásáról írt, vagyis számíthatunk rá, hogy 2011 májusa után nálunk is megjelennek efféle piaci szereplők. Az agrárszféra iránti érdeklődés már most látható a magyarországi intézményi befektetők részéről: a Budapest Alapkezelő a napokban jelentette be agrárbefektetési alapjának elindítását.

Az alapkezelő vezérigazgatója, Duronelly Péter kérdésünkre úgy vélekedett, várható, hogy a piacnyitás után nyugdíjpénztárak, biztosítók, alapok is fektetnek majd termőföldbe, olyan cégekben szerezve részesedést, amelyek termelési tevékenységet folytatnak.

Addig is, jobb híján, az állam feladata volna a piacbefolyásolás, különös tekintettel az árszínvonalra és a birtokkoncentrációra, de a szakértők szerint a Nemzeti Földalapkezelő eddig nemigen volt képes a piacépítésre. Jogutódja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szándékai egyelőre nem ismertek, ezt firtató kérdésünkre a társaságtól cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.