A romák húsz százaléka éhezik

A felnőtt romák közel húsz, míg a gyerekek hatvan százaléka éhezik - derült ki egy most nyilvánosságra hozott ENSZ-tanulmányból. A roma háztartások 34 százaléka nem jut vezetékes vízhez, kétharmadukban pedig nincs szennyvízvezeték. A felmérés szerint közel felük napi 900 forintnál kevesebb pénzből él. A romák hiányolják a munka- és tanulási lehetőségeket, és úgy vélik, hogy politikai érdekeik sem országos, sem helyi szinten nem jelenik meg. Nagy részük azt gondolja, hogy csak magában bízhat, segítséget pedig legfeljebb szomszédaitól várhat.

Problémát okoz az is, hogy nem érvényesülnek a romák érdekei - állítja az ENSZ tanulmánya. Mindössze 14 százalékuk mondta azt, hogy az országos politikában is megjelennek a romák érdekei, de nem sokkal jobb a helyzet megyei (22 százalék) és települési szinten (16 százalék) sem. Ennek megfelelően nagy részük csak magában bízik: 40 százalékuk mondta azt, hogy mindent önmagának kell elintéznie, segítséget senkitől nem várhat.

Ebben jelentős szerepet játszik, hogy a romák úgy érzik, saját képviselőikben sem bízhatnak. Míg harmaduk mondta azt, hogy számíthat roma és nem roma szomszédai, ismerősei, illetve az állam segítségére, addig csak 5 százalékuk szerint segítenek a problémák megoldásában a cigány vezetők, vagy a jómódú romák. De hasonlóan kevesen várnak segítséget a civil szervezetektől is.

Saját vezetőiknél sokkal jobban bíznak a romák a politikai pártokban. Egyötödük vélekedett úgy, hogy az általa választott politikai pártban meg lehet bízni. Ennek megfelelően a romák politikai aktivitása is nagyobb, mint az országos átlag: a legutóbbi választáson a felmérés szerint 64 százalékuk ment el szavazni.

A romák - rossz munkalehetőségeik mellett - éppen azt fájlalják a leginkább, hogy érdekeik nem jelennek meg sem országos, sem helyi szinten. Többségük úgy vélte, hogy esélyegyenlőségükhöz munka mellett arra lenne szükség, hogy a roma érdekek megjelenjenek a központi kormányzatban, országos és helyi szinten is.